Az Érdi Járási Ügyészség kiskorú veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy bölcsődei nevelőnővel szemben, aki két kisgyereket bántalmazott.
Az MTI közleménye szerint az Érdhez közeli településen élő nő egy pest vármegyei bölcsődében dolgozott nevelőként; 2023 novemberében, amikor a gyerekek az alvásból ébredeztek, az egyik gyerek hangoskodni kezdett, ekkor a vádlott odament hozzá és egy babbal kitömött játékot a kisfiúnak dobott. A gyerek az arcához kapott, mert a játék a szeme alatt találta el, könnyű sérüléseket okozva.
2023 novemberében a vádlott csoportjába járt egy beszoktatás alatt álló kislány, aki gyakran sírt. Az egyik alkalommal a nő a síró gyerekhez ment, a száját és az orrát egy széles cellux ragasztóval leragasztotta.
Miután kolléganője rászólt a vádlottra, a nő leszedte a ragasztót, azonban rövid időn belül ismét visszatette a kisgyerek orrára és szájára.
Az elkövető a kisgyermekgondozói feladatköréből adódó kötelességét súlyosan megszegte, mellyel a kiskorú sértett érzelmi fejlődését veszélyeztette.
Az Érdi Járási Ügyészség a nőt kiskorú veszélyeztetésének bűntette és minősített könnyű testi sértés bűntette mellett közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntettével vádolja.
A vádlott bűnösségéről az Érdi Járásbíróság fog dönteni.
A júliusi eset óta a kétéves kisfiút többször megoperálták és újra kellett tanulnia járni. Édesanyja gondatlanság miatt feljelentést tett a bölcsőde ellen, a rendőrség azonban azzal zárta le az ügyet, hogy nem történt szabályszegés.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
