Fenyegetések, rendőrségi kihívások, hónapokig húzódó hatósági eljárások kísérik a Züm Züm Bölcsi működését Kelenföldön.
A lakók szerint a gyerekeket a pincében helyezik el, az udvar egy részét jogtalanul kisajátították, és a bölcsőde vezetője fenyegetésekkel próbálja érvényesíteni akaratát, írja az Index.
Pince vagy alagsor?
A lakók legnagyobb kifogása, hogy a gyerekek a pincében tartózkodnak. Az Indexnek nyilatkozó jogász kiemeli:
az alagsor nem alagsor, hanem pince – mivel a padlózata 1,5 méterrel van a terepszint alatt és 0,7 métertől minden pincének számít –, így a hat év alatti gyermekeket nem is tarthatnák ott, de belső informátorunk szerint a tornaterem is ott van és az ebédlő is – ami pedig szintén önmagában szabálytalan.”
További kérdés, hogy ugyanarra a címre több intézményt is bejegyeztek. Ugyanazon a 60 négyzetméteres lakáson belül három bölcsőde működik papíron, így a hivatalos engedélyezett férőhely többszöröse lehet jelen egyszerre.
A konfliktus másik forrása a közös kert. A lakók szerint „a tulajdonos önkényesen elkerített 57 négyzetmétert az udvarból”, és ezt a területet a bölcsőde használja. A társasház alapító okiratában azonban nincs erre vonatkozó engedély.
Rendőrség, fenyegetések és kamerák
A feszült helyzet rendszeresen a rendőrség kihívásáig fajult. A bölcsőde vezetője több alkalommal is rendőrt hívott a lakók ellen, de a rendőrség közölte: a bölcsőde és a társasház közötti vita nem tartozik a hatáskörükbe.
A helyzet odáig fajult, hogy a bölcsőde vezetője kamerákat szerelt fel és fenyegető leveleket írt több lakónak. Az egyik üzenetben így fogalmazott:
komoly következményei lesznek”, ha megszavazzák az udvarhasználat és a kamerák ügyében beterjesztett javaslatokat.
A lakóközösség ennek ellenére megszavazta a kamerák leszerelését és a kert visszaállítását, ám ezek nem történtek meg.
Hosszú jogi eljárások várhatók
A bölcsőde vezetése következetesen tagad minden vádat.
A gyermekek soha nincsenek a pincében” – írják.
Szerintük a lakók azok, akik „folyamatosan zaklatják, alaptalan vádakkal feljelentgetik és akadályozzák egy 16 éve jogszabályokat betartó gyermekellátó szolgáltatóhely működését.”
Hivatkoznak arra is, hogy a bölcsőde több alkalommal elnyerte a Családbarát Szolgáltatóhely legmagasabb fokozatát, és úgy vélik: „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.”
A lakók ezzel szemben kitartanak amellett, hogy nem a gyerekek ellen, hanem a jogellenes működés ellen lépnek fel. A panaszok alapján a gyámhatóság és más szervek is vizsgálódnak, ám az eljárások 4–6 hónapig is eltarthatnak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
