Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
„Egy újabb gyermekvédelmi jogszabály, aminek önmagában semmi értelme, sőt veszélyes is lehet. Nem a törvényt kellene foltozni, hanem a meglévőt kellene alkalmazni a személyi és tárgyi feltételeket biztosításával” - fogalmazott a Népszavának a Társaság a Szabadságjogokért jogásza, Boros Ilona. A lap annak okán kereste meg Borost, hogy tegnap a Magyar Közlönyben a kormány bejelentette a gyermekvédelmi törvény újabb módosítását, miszerint: a gyámhatóság jogköre bővül a születendő gyerek haza nem adhatóságának megállapításával.
Eddig a gyermekvédelem a már megszületett babákról dönthetett, ezek után viszont, „amennyiben a gyermekjóléti alapellátás szakembere a születendő gyermeket veszélyeztető körülményeket tár fel, és a problémákat az alapellátás keretében nem sikerül megszüntetni, akkor a gyermekjóléti központ javaslatára a gyámhatóság hivatalból vizsgálatot indít”. Ha pedig a vizsgálat során a gyámhatóság megállapítja, hogy a születendő csecsemő értelmi, érzelmi és testi fejlődését veszélyeztetnék majd a szülei, abban az esetben meghozhatják a magzat haza nem adhatóságáról a határozatot. Ezek után pedig megvizsgálhatják a gyámnak jelölt személyek alkalmasságát is.
Újraindulhat az önkéntesek országos képzése a kórházban rekedt csecsemők gondozására
Boros Ilona szerint a folyamat üdvözlendő is lehetne, hiszen azt feltételezi, hogy az alapellátás mindent megtesz azért, hogy az édesanya vagy a család problémája megoldódjon akár támogató terápiás szolgáltatással, viszont egy dolgot továbbra sem küszöböl ki – a szakemberhiányt.
A jogász szerint egyébként ebben a formában maga a jogszabály támogatható lenne, hiszen ténylegesen a születendő gyerek és a család védelmében szól:
„A törvény szövegéből az következik, hogy csak akkor indul a szülők ellen eljárás, és csak abban az esetben szakítják el az újszülöttet, ha az alapellátás mindent megtett a probléma elhárításáért vagy valóban kezelhetetlen mentális problémát tárt fel megfelelő vizsgálatokkal alátámasztva. Ilyenkor indokolt a gyámhatóság beavatkozása. Előre befogadót keres, hogy a megszületendő magzatot majd legyen kinek kivinnie a kórházból, aki lehet például bármelyik nevelésre alkalmas rokon. Ha ez sem jár sikerrel, akkor elő lehet készíteni a nevelőszülőhöz kerülést.” – fogalmazta meg a hírportál.
Viszont a „mennyiségi és minőségi” szakemberhiány miatt egy erősen kivitelezhetetlen módosítás lép mától életbe.
„Nagyon kevés szakember dolgozik elképesztően alacsony bérért – mondta Boros. A legjobbaknak, legelhivatottabbaknak sincs lehetőségük, kapacitásuk arra, hogy minden problémát feltárjanak, kezeljenek, megoldjanak.”
Szülői Hang:a kirekesztés nem gyermekvédelem
Boros Ilona szerint az is félő, hogy a törvényre hivatkozva még könnyebben mondják majd egy családra, hogy alkalmatlan a gyereknevelésre. Erre szerinte pont egy nemrég lezárult történet a legjobb példa, ahol a TASZ segített egy anyának visszaszerezni a születése után jogtalanul a kórházban tartott gyerekét.
Ebben az esetben az okozta az alapproblémát, hogy a várandósság alatt az anya és az apa rokonoknál és ismerősöknél laktak, mivel az édesapa munkahelye által kiutalt szolgálati lakásba csak a baba születése körül költözhettek volna. A kisfiú koraszülött lett, és mivel nem volt még meg az állandó lakhely, így a kórház úgy döntött nem adja haza a kicsit. A családsegítő szolgálat is azt javasolta a gyámhivatalnak, hogy ne engedjék haza a kórházból. Ezek után elindult a nevelésbevételi eljárás, az anyát pedig beutalták pszichiátriai kezelésre a rossz idegállapota miatt, amit a gyereke elvesztése okozott.
A TASZ segítségével végül sikerült hazavinni az akkor már fél éves gyereket.
