Egyetemista önkéntesek segítenek a kórházban hagyott babákon Szegeden

A program célja, hogy az örökbefogadásig a babák megkapják a szeretetet és törődést, amelyre szükségük van.

A tavalyi statisztikák szerint 2024-ben Magyarországon mintegy 300 újszülöttet hagytak kórházban. Szerencsére a szegedi szülészeti klinikán lévő gyerekek nem maradnak teljesen egyedül. Az RTL Híradó nemrég számolt be arról, hogy már 16 önkéntes egyetemista látogatja rendszeresen a kórházban hagyott újszülötteket.

A kezdeményezés két hallgatótól indult másfél évvel ezelőtt, akik szerették volna szebbé tenni azokat a napokat, amelyeket a kórházban töltenek azok a csecsemők, akiket a szülők nem tudnak vagy nem akarnak hazavinni.

Az ötlet pedig több hallgatónak is megtetszett. Az önkénteseknek azonban először egy több hónapos képzésen kell részt venniük, ahol megtanulják, hogyan kell etetni, ringatni és tisztába tenni a babákat.

A diákok egymást váltva minden nap ott vannak a szülészeten, segítve a nővérek munkáját, és próbálják pótolni a hiányzó szülői gondoskodást. Orvos Hajnalka, az egyetem osztályvezető tanára az RTL híradónak elmondta, hogy az önkéntesek által nyújtott érintés és gondoskodás elősegíti a kötődés kialakulását, ami megkönnyíti a nevelőszülők munkáját később.

A program sikerét mutatja, hogy az egyik ötletgazda már az ő szülővárosában, Baján is elindította ezt a kezdeményezést.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.