Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Havi szinten 170-180 óra munka 270 ezer forintos fizetésért - elmondása szerint ennyit keres az a gyerekfelügyelő, aki egy lakóotthon tizenegy 8 és 17 év közötti gyerekek vigyáz.
A gyermekvédelem és a teljes szociális szféra az összeomlás szélén áll. Napról napra romlik a helyzet, és a dolgozók közül sokan már csak a hivatástudatuk miatt maradnak a pályán - mondta a Népszavának egy Pest megyében dolgozó gyerekfelügyelő, aki azért nem vállalta a nevét, mert a főnökei azokat, akik beszélnek a problémákról, elküldik.
Elképesztően kevés az ember, alig van már jó munkaerő a gyerekvédelemben
- tette hozzá, majd kiemelte, hogy napi 12 órát dolgozik, havi szinten 170–180 órát teljesít egy olyan lakóotthonban, ahol tizenegy, 6 és 17 év közötti gyerek él. Mindezért csupán 270 ezer forintos fizetést kap, amelyből családjával (vannak saját gyerekei is) épphogy kijönnek. Nyaralásról, kulturális programokról évek óta le kell mondaniuk, a pénzük csak az élelemre és a rezsire elég. Azt is hozzátette, hogy az időseket gondozóknak is ugyanennyi a fizetése.
A gyermekvédelmi intézményekben folyamatos a fluktuáció, már szinte egyáltalán nincsenek pszichológusok és fejlesztőpedagógusok. Az új dolgozók többsége gyerekfelügyelőnek jön, de néhány hónap után otthagyja a munkát, mert nem tudják elviselni a megalázóan alacsony fizetést és az embert próbáló munkaterhelést. A szakmai és tárgyi feltételek is hiányosak, amivel az elvárások nincsenek összhangban.
Ő is csak azért maradt a pályán, mert szereti a munkáját, és felelősséget érez a lakóotthonban élő, sokat szenvedett gyerekek iránt.
A szociális szférában dolgozók között folyamatosan téma a fizetésemelés. Orbán Viktor még decemberben úgy fogalmazott, 2026-ban várható egy értékelhető, áttörő erejű béremelés a szociális dolgozóknál, hiszen ez a több mint 100 ezer ember „olyan fantasztikus munkát végez, amire talán mi nem is lennénk képesek."
Ám a jövő évi költségvetés tervezetében nincs nyoma annak, hogy rendeznék a területen dolgozók bérét.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.