Központi felvételi 2026: jár pontlevonás, ha csúnyán ír a diák?

A központi felvételin nem elég, ha a megoldás jó, az írásnak olvashatónak és esztétikusnak is kell lennie, különben pontlevonás járhat.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint ugyan a felvételi feladatlapok kitöltésének írásmódjára és a betűtípus használatára nincsenek vonatkozó jogszabályok. a vizsgázónak ügyelnie kell arra, hogy a leírt szöveg egyértelmű legyen.

Ez azt jelenti, hogy a tanuló írhat folyóírással és nyomtatott betűkkel is, valamint bármilyen betűtípussal, de arra figyelnie kell, hogy egyértelmű legyen az ékezetek hossza, nagy kezdőbetűk, szóközök stb.

Ha a felvételiző írásmódja nem teszi lehetővé a helyesírási kérdések egyértelmű eldöntését, akkor a válaszai ebből a szempontból hibásak lesznek.

Középiskolai felvételi 2026

A nem esztétikus javításért pontlevonás járhat

A javítási és értékelési útmutatók szerint a külalakra, írásképre egy pont adható, abban az esetben, ha

  • a dolgozat külalakja rendezett, áttekinthető,
  • a javítások egyértelműek és esztétikusak,
  • az írás könnyen, jól olvasható,
  • a betűképek egyértelműen azonosíthatók,
  • az ékezethasználat egyértelmű,
  • a felvételiző nem használja indokolatlanul a pontsoron túli területet.

Azonban nem jár pont, ha

  • az írás jellemzően olvashatatlan,
  • félreérthető az ékezethasználat,
  • a dolgozat képe rendezetlen,
  • a javítások félreérthetők, zavarosak, nem esztétikusak,
  • elválasztás helyett indokolatlanul ír a pontsoron túli területre.
Arról, hogy lehet-e hivajavítót használni a központi írásbelin, ebben a cikkben írtunk korábban:
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.