Elindult az alternatív népszavazás, kirúgták az etikai eljárást kezdeményező egyetemi docenst - ezek voltak a hét legfontosabb történései

Október 23-ai tüntetéssel és alternatív népszavazással indult a hét. Új cikksorozatot indítottunk a nyolcadikos diákok számára, és kimentünk az utcára megkérdezni a Corvinus hallgatóit az idő közben kirúgott, etikátlanságot bejelentő oktatójukról. Mutatjuk a hét legfontosabb híreit.

Ezekre lehet számítani a 2024-es középiskolai felvételin

A középiskolai központi írásbelit január 20-án írják magyarból és matematikából a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumba, illetve a 9. évfolyamra jelentkező diákok. A feladatlapokat minden esetben gyakorló pedagógusokból álló bizottságok állítják össze, akik nem részesítik előnyben semelyik jelenleg is forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem. Az összeállításnál a készítők azt is figyelembe veszik, hogy az iskolákban nem egyforma ütemben haladnak a tananyaggal, így a vizsgán a korábbi évfolyamok anyagait kérik számon.

Azonban ez nem egy hagyományos teszt, mert nemcsak a tudást, hanem a középiskolához szükséges készségeket és a kompetenciákat is méri, így a tanultakat gyakran újszerű, szokatlan módon kell alkalmaznotok.

Évfolyamtól függetlenül tantárgyanként 45 perc áll a diákok rendelkezésére. A feladatsor minden esetben 50 pontos. Ilyen volt a 2023-as írásbeli feladatsorok átlagpontszáma:

magyarból

  • 8. évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 35,7 pont
  • 6. évfolyam gimnáziumba jelentkezőknél: 35,4 pont
  • 9. évfolyamra jelentkezőknél: 33 pont

matekból

  • 8. évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 28,5 pont
  • 6. évfolyamos gimnáziumba jelentkezőknél: 29,2 pont
  • 9. évfolyamra jelentkezőknél: 21 pont

A középiskolai központi írásbeli témaköreit ebben a cikkünkben nézhetitek meg.

Pályaválasztás előtt: kiknek való a négy évfolyamos gimnázium?

Új cikksorozatot indítottunk annak érdekében, hogy minél könnyebb legyen a nyolcadikos felvételi. Elsőként az egyik leggyakrabban választott intézménytípusról, a négy évfolyamos gimnáziumokról lesz szó.

Azoknak a diákoknak, akiknek nehézséget okoz a döntés, a legcélszerűbb választás egy négy évfolyamos, általános tanrendű gimnázium lehet, amivel tulajdonképpen nyernek még négy évet addig, amíg ismét a jövőjükről kell dönteni. Ezekben az intézményekben ugyanis a tanulók ugyanazokat az általános tantárgyakat tanulják, amiket az általános iskolában, de magasabb szinten, kiegészülve egy második idegen nyelvvel, a tanulmányaikat pedig a negyedik év végén érettségi vizsgával zárják. Szakmát viszont nem szereznek, ezért azokra a diákokra, akik gimnáziumban végeznek, általában vár még néhány év tanulás valamilyen egyetemen, főiskolán, vagy éppen a szakképzésben ahhoz, hogy később valamilyen képesítésük és biztos megélhetésük legyen.

Ahhoz, hogy megtaláljátok, nektek melyik gimnázium lehet a legmegfelelőbb, érdemes felmérnetek, hogy milyen érettségi eredmények születtek az elmúlt néhány évben a számotokra szimpatikus intézményekben. Ezt az Oktatási Hivatal adatbázisában tudjátok megtenni.

Ilyen volt az október 23-ai tüntetés

Elindult a 7IGEN-es alternatív népszavazás

Október 30-ig várják a szavazókat a 7IGEN-es népszavazáson, amelynek célja, hogy 200 ezer ember mondja el a véleményét az oktatásról.

Többszöri sikertelen próbálkozás után az Egységes Diákfront és az aHang végül úgy döntöttek, hogy ha a kormány nem hajlandó, akkor ők kérdezik meg az emberek véleményét az oktatásról. A két szervezet célja a szavazás eredményét személyesen is eljuttatni az európai uniós döntéshozóknak, többek között az oktatási ügyekkel foglalkozó főigazgatóságnak.

 

Megkérdeztük a Corvinus hallgatóit, hogy mi a véleményük az egyetemükön zajló „vizsgabotrányról”

Azonnali hatállyal elbocsátották az állásásából azt az oktatót, aki a téli vizsgaidőszakban került a köztudatba, amikor etikai vizsgálatot kezdeményezett, mert egy hallgatóval komolyan kivételezett az egyetem egy másik oktatója. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján kedd este jelent meg egy közlemény, ami szerint az egyetemen "munkáltatói intézkedések történtek a szabálytalansági vizsgálat következményeként".

A docens szerdától nem tanít tovább a Corvinus Egyetemen, amiről írásban tájékoztatta a hallgatóit, köztük azokat is, akik nála írták a szakdolgozatukat. Emiatt úgy gondoltuk, hogy kimegyünk a Fővám térre, és megkérdezzük a hallgatókat, mit tudnak és mit gondolnak a vizsgabotrányról, illetve annak fejleményeiről.

A legtöbben a botrányról először az interneten megjelent cikkekből hallottak, és elmondásuk szerint az iskola semmilyen információt nem osztott meg velük az üggyel kapcsolatban.

"Látjuk, hogy működik ez az ország – vannak, akiknek sokkal könnyebben megy az élet, mint másoknak, azért, mert jó helyen vannak. Nyilván nem fair és rosszul érint, de nem lep meg"

- jegyezte meg nevetve az egyik hallgató.

 

Hány dolgozatot írhatnak egy nap a diákok?

A diákoktól elvárt rengeteg számonkérés mellett gyakran felmerül ez a kérdés, azonban nincs egy általános, országos szabályozás ezzel kapcsolatban. Azt, hogy egy héten hány dolgozatot írhatnak a diákok, az iskola pedagógiai programja szabályozza.

Azt a listát viszont már jogszabály írja elő, hogy mit kell tartalmaznia a pedagógiai programnak, úgyhogy érdemes átböngészni az iskola weboldalát a tanév elején, elolvasni a „helyi tantervet”, és megbeszélni osztályfőnöki órán, szülői értekezleten, hogy milyen szabályok vonatkoznak a számonkérésekre, osztályozásokra.

Az Oktatási Jogok Biztosához írásbeli beadvánnyal fordulhatnak az oktatás szereplői, ha megítélésük szerint jogaikat sérelem érte és már a rendelkezésükre álló összes jogorvoslati fórumot kimerítették.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.