Hány dolgozatot írhat egy diák egy nap?

Témazárók, dolgozatok, felelések, röpdolgozatok és házi feladat – ezek teszik ki a diákok mindennapjait. De hány dolgozatot írhatnak egy nap a tanulók? Így működik a számonkérés.

  • Tornyos Kata

A címben felmerülő kérdésre nincs konkrét válasz, ugyanis nincs egy általános, országos szabályozás a számonkérésekkel kapcsolatban. Az iskola pedagógiai programja szabályozza, hogy meddig kell kijavítani a dolgozatokat, hányat lehet íratni egy héten, lehet-e utolsó órában dolgozatot íratni, és hogy mennyi idővel előre kell szólnia a tanárnak, hogy dolgozat lesz.

Azt a listát viszont már jogszabály írja elő, hogy mit kell tartalmaznia a pedagógiai programnak, úgyhogy érdemes átböngészni az iskola weboldalát a tanév elején, elolvasni a „helyi tantervet”, és megbeszélni osztályfőnöki órán, szülői értekezleten, hogy milyen szabályok vonatkoznak a számonkérésekre, osztályozásokra. Fontos tudni azt is, hogy a diákok (diákönkormányzat) és az iskolai szülői szervezetek véleményt mondhatnak a pedagógiai programról, és kezdeményezhetik annak módosítását, kiegészítését is – olvasható Yelon.hu portálon.

Hogy néz ki a számonkérés a gyakorlatban?

"Nálunk elméletileg az a szabály, hogy egy nap egy témazárót írhatunk, de emellett akármennyi felelet vagy kisebb dolgozat előfordulhat" – árulta el a lapunknak egy tizedikes gimnazista. Hozzátette: a gyakorlatban viszont ezt nem mindig tartják be, gyakori vitát okoz, hogy a tanárok nem beszélnek össze, így emiatt nem hisznek a tanulóknak, amikor szólnak, hogy arra a napra már be van jelentve egy témazáró, vagy egyszerűen csak figyelmen kívűl hagyják.

Egy másodikos diák anyukája arról számolt be, hogy náluk a tanárnő figyel arra, hogy naponta maximum egy dolgozatot írjanak a gyerekek, viszont ezen a héten például mindegy egyes nap lesz számonkérésük, ami sok tanulással töltött délutánnal jár.

Gyakori az is, hogy napi kettőre szabályozzák a témazárók számát, viszont egy Budapest agglomerációjában tanuló ötödikes diák azt mondta, hogy ennek ellenére többször előfordult már, hogy akár négyet is kellett írniuk ugyanazon a napon. Illetve a tanár felé az a kötelezettség, hogy két héten belül ki kell javítaniuk a dolgozatot. Ha ez nem történik meg, akkor a diák dönthet, hogy kéri-e a jegyet vagy sem.

Ez nem egyedi eljárás. Ugyan jogszabály nem írja elő, hogy egy dolgozatot mennyi idő alatt kell kijavítani, így ezt is az iskola pedagógiai programja szabályozza, az iskolák többségében általában az a gyakorlat, hogy ha az előírt javítási határidő letelt, és a tanár csak utána javította és osztotta ki a dolgozatokat, akkor a diákoknak joguk van eldönteni, hogy kérik-e a jegyet. Az értékelés menetét az intézmények a pedagógiai programjaikban írják le részletesen.

Több mint ezer panasz érkezett az Oktatási Jogok Biztosához tavaly

Az Oktatási Jogok Biztosához írásbeli beadvánnyal fordulhatnak az oktatás szereplői, ha megítélésük szerint jogaikat sérelem érte és már a rendelkezésükre álló összes jogorvoslati fórumot kimerítették. 2022-ben összesen 1028 panasz érkezett az Oktatási Jogok Biztosához, ebből 663 a közoktatás területéről, közel feleannyi pedig a felsőoktatásból. A szakképzésből és egyéb oktatási területekről jóval kevesebb, mindössze 63 panasszal fordultak a Biztoshoz.

510 esetben maguk a diákok nyújtották be észrevételeiket, közel 300 esetben a szülők éltek ezzel a lehetőséggel, 151 alkalommal pedig a pedagógusok keresték fel a Biztost.

Érkezett panasz többek között megalázó bánásmódról, engedély nélkül készített hangfelvételről és arról is, hogy a pedagógus a diákját a társai előtt megalázta, debilnek, ösztönlénynek nevezte, sértegette a tanulót és családját, kizárta az osztályprogramból. Az óvodákban pedig gyakran jelezték, hogy a pedagógus lelki terrorban tartott egy vagy több gyermeket.

Már maga az oktatás is a diákok joga

Az oktatáshoz való jog a közoktatás területén egyrészről egyéni jogosultság, másrészről kötelezettség. Jogosultságnak tekintjük, mivel a közoktatási intézményekben mindenki oktatásban részesülhet, azonban a tanköteles korúak esetében ez kötelezettség is, amely kötelezettség teljesítésének feltételeit az állam tartozik megteremteni. A közoktatás vonatkozásában az ingyenes hozzáférés biztosítja az oktatáshoz való jog gyakorlásának lehetőségét a lehető legszélesebb kör számára.

 

Miket tartalmaz a pedagógiai program?

Ezt a hivatalos dokumentumot az iskolák honlapján találjátok meg, és érdemes átböngészni a diákokra vonatkozó részeket, mert így tudjátok érvényesíteni a jogaitokat. Ebben olyan dolgokat írnak le, mint az oktatói munka alapelvei, a közösségi szolgálat teljesítésének lehetőségei, és a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység. A program ugyanakkor arra is kitér, hogy milyen döntések meghozatalában vehetnek részt a hallgatók, milyen fegyelmezési és jutalmazási módszereket alkalmaznak a pedagógusok, továbbá tartalmazza a tantervet, illetve a számonkérés és értékelés módszereit.

Tehát az intézményenként eltér, hogy hány dolgozatot írhat a diák egy nap, viszont az egységesen igaz az iskolákra, hogy valamilyen formában szabályozzák a jegyszerzés körülményeit.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.