Itthon még mindig csak elvétve akad férfi pedagógus óvodában és alsóban

AZ OECD-felmérésből kiderült, hogy Magyarországon az alsóbb oktatási szinteken még mindig nagyon alacsony a férfi pedagógusok aránya.

A bölcsődei és óvodai pedagógusok között általánosságban véve az OECD-országokban döntő többségben vannak a nők, akiknek az aránya még mindig 96 százalékos. A férfiak aránya ezen a szinten eltérő. Hollandiában példázl 12 százalék, míg Romániában csak 0,3 százalék.

Keleti szomszédunkhoz képest Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, hiszen a férfi  kisgyerekkori gondozók aránya csak 0,6 százalék. Európában Románián kívül ennél csak Bulgáriában, Szlovákiában és Csehországban dolgozik kevesebb férfi bölcsődében vagy óvodában pedagógusként - írja a G7.

Összehasonlításképpen az EU-átlag a magyar arány ötszöröse (3 százalék), míg az OECD-átlag közel 4 százalék. Azt érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években alapvetően növekszik ezen a területen a férfiak száma az országokban, köztük Magyarországon is.

Az OECD-jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy nagyon fontos, hogy a gyerekek környezetében kicsi korban is legyen férfi, mert ez társadalmi szinten árnyalhatja többek között a maszkulinitásról, férfiségről alkotott elképzeléseket.

Tanítói szinten Magyarországon már több férfi dolgozik. Az arányuk 15 százalék, ami pont annyi, mint az Egyesült Királyságban, ahol többek között az oktatási minisztériumnak az egyik célja, ennek az aránynak javítása.

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna