A legtöbb diák nyolcadikos korában, 14 évesen kényszerül először arra, hogy döntést hozzon a jövőjéről, kiváltképp arról, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni. Annak érdekében, hogy ez minél gördülékenyebben menjen, új cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, milyen lehetőségekből válogathattok, és kiknek valók bizonyos intézmények. Elsőként az egyik leggyakrabban választott intézménytípusról, a négy évfolyamos gimnáziumokról lesz szó.
Mi leszel, ha nagy leszel? - ezt a kérdést sokszor már a legkisebbek is megkapják a felnőttektől, akik többnyire minden alkalommal mást válaszolnak. Állatorvos, énekes, tűzoltó vagy pilóta.
A pályaválasztás közeledtével azonban a válasz és a döntés is egyre nehezebbé válik, és kevés olyan 14 évessel találkozni, aki képes már nyolcadikos korában rávágni, hogy ő matematikus, agysebész, mérnök, újságíró, ügyvéd, szociológus, vagy talán tényleg állatorvos, énekes, tűzoltó vagy pilóta szeretne lenni.
Azoknak a diákoknak, akiknek nehézséget okoz a döntés, a legcélszerűbb választás egy négy évfolyamos, általános tanrendű gimnázium lehet, amivel tulajdonképpen nyernek még négy évet addig, amíg ismét a jövőjükről kell dönteni. Ezekben az intézményekben ugyanis a tanulók ugyanazokat az általános tantárgyakat tanulják, amiket az általános iskolában, de magasabb szinten, kiegészülve egy második idegen nyelvvel, a tanulmányaikat pedig a negyedik év végén érettségi vizsgával zárják. Szakmát viszont nem szereznek, ezért azokra a diákokra, akik gimnáziumban végeznek, általában vár még néhány év tanulás valamilyen egyetemen, főiskolán, vagy éppen a szakképzésben ahhoz, hogy később valamilyen képesítésük és biztos megélhetésük legyen.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
|
Hogyan válasszam ki a nekem megfelelő intézményt?
Bár a tanrend - elméletileg - mindenhol ugyanaz, mégis óriási különbségek vannak az iskolák között. Ahhoz, hogy megtaláljátok, számotokra melyik gimnázium lehet a legmegfelelőbb, érdemes felmérnetek, hogy milyen érettségi eredmények születtek az elmúlt néhány évben a számotokra szimpatikus intézményekben. Ezt az Oktatási Hivatal adatbázisában tudjátok megtenni, ahol nem csak megyére vagy településre, de akár a vizsgák sikerességének arányára szűkítve is kereshettek, és azt is megnézhetitek, hogy az érettségizők, a bizonyítványt szerzők és a sikeres előrehozott, illetve emelt szinten teljesített vizsgák száma hogyan alakult az elmúlt években.
Ha tudjátok, hogy ti egy erősebb intézménybe szeretnétek menni, és az általános iskolai tanulmányaitok alapján tudnátok is teljesíteni az elvárt szintet, válogathattok kifejezetten olyan iskolák közül, ahol nagyon jól sikerülnek az érettségik, de természetesen vannak ezeknél gyengébb intézmények is, ahol az átlagos képességű tanulók is megállják a helyüket, később pedig egyetemre mehetnek.
Hogyan lehet bekerülni?
Pontosan azért, mert nagyon különbözhetnek a szintek, a felvételi módja és követelményei is eltérőek lehetnek a négy évfolyamos, általános tanrendű gimnáziumokban. Vannak olyan iskolák, ahol csak az általános iskolai bizonyítvány alapján döntenek, máshol kérik a központi felvételi megírását is, de a legerősebb intézményekben az is előfordul, hogy szóbeli felvételit is szerveznek.
A felvételi módjáról és követelményeiről minden esetben az iskolák felvételi tájékoztatóiban írnak bővebben és tájékoztatnak titeket.
A
nemzetközi iskolákról szóló anyagunkat itt éritek el. Ha technikumba jelentkeznétek, arról
ebben a cikkünkben olvashattok, ha pedig hat- vagy nyolcévfolyamos gimnáziumot fontolgattok,
ezt a cikket érdemes elolvasnotok. A két tanítási nyelvű középiskolákról
ide kattintva tájékozódhattok.
A középiskolai felvételi legfontosabb időpontjait ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:
