Szakmátok is lesz és még ösztöndíjat is kaptok, de vajon kinek való igazán a technikum?

A legtöbb diák nyolcadikos korában, 14 évesen kényszerül először arra, hogy döntést hozzon a jövőjéről, kiváltképp arról, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni. Annak érdekében, hogy ez minél gördülékenyebben menjen, új cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, milyen lehetőségekből válogathattok, és kiknek valók bizonyos intézmények. Ezúttal az elmúlt évek legnépszerűbb iskolatípusát, a technikumokat mutatjuk be nektek.

  • Székács Linda

A szakképzési rendszert az elmúlt években többször is átalakította a kormány. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint technikumoknak hívják azokat a középiskolákat, ahol a diákok nemcsak az érettségire készülnek, de valamilyen szakmát is tanulnak, a tanulmányaik végén pedig szakmai vizsgát tesznek, mindezt 5 év alatt.

Ezekben az intézményekben a diákok a közismereti tárgyak mellett az első két évben általános szakmai ismereteket is tanulnak. Csak ezt követően kell eldönteniük, hogy az adott technikum képzései közül pontosan melyik szakma érdekli őket, és a további három évben milyen ismereteket szeretnének elsajátítani. Ugyanakkor amiatt, mert az ide járó diákok szakmát is tanulnak, a közismereti tantárgyak száma és óraszáma eltérhet a gimnáziumban tanuló diákokétól. Nem kötelező például második nyelvet tanulni és nincsenek művészeti foglalkozások, ellenben a kötelező érettségi tárgyak - magyar nyelv és irodalom, matematika és történelem - óraszáma és tananyaga ugyanaz, mint a gimnáziumban.

A technikumi diákok a negyedik évük végén, vagyis 12. osztályban magyarból, történelemből és matematikából előrehozott érettségi vizsgát tehetnek, majd az ötödik év végén, 13. osztályban az idegen nyelvi érettségi vizsga mellett szakmai vizsgát tesznek.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Milyen szakmákat lehet tanulni?

Az elsajátítható szakmákról az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján hosszú listát és részletes leírásokat találtok. Jelenleg több mint 25 ágazati terület rendkívül változatos szakmakínálatából válogathattok, és akár olyan különleges képesítéseket is szerezhettek, mint az épületgépész technikus, fegyverműszerész technikus, szoftverfejlesztő és- tesztelő, szociális és gyermekvédelmi szakasszisztens és fitness-wellness instruktor.

Válogatás közben viszont arra figyeljetek, hogy azokat a szakmákat, amiknél 3 éves képzési idő szerepel nem technikumokban, hanem szakiskolákban tanulhatjátok, ahol érettségit nem szereztek

 

Ösztöndíjat is kaphattok

A szakképzésben tanulók a szakképzési törvénynek köszönhetően jogosultak tanulmányi ösztöndíjra, aminek az összegét a KRÉTA tanulmányi rendszerbe feltöltött adatok alapján számolják ki, és utalják el. Az, hogy mennyi pénzt kaptok, sok tényezőtől függhet, többek között például attól is, hogy hányadik osztályosok vagytok, vagy jártok-e nyelvi előkészítőbe.

Az viszont biztos, hogy az ösztöndíj összege nem lehet kevesebb, mint havi 8 ezer forint, ugyanakkor a tanulmányi átlagotok fejében akár havi 59 ezer forintot is kaphattok, ami sok esetben több, mint amennyi a legtöbb egyetei hallgatónak jár.

A részleteket ide kattintva nézhetitek meg.

Az egyetemi felvételiben is előnyt jelenthet

A techikumban végző diákok a felsőoktatásban is továbbtanulhatnak, sőt, a szakmai érettségijük emelt szintűnek számít. A szakma többletpontokat is érhet, főleg, ha azonos szakterületen tanulnátok tovább.

Mindezeket összevetve tehát a technikumok leginkább azoknak a középiskolásoknak kedveznek, akik fontolgatják a felsőoktatásban való továbbtanulást, ezért mindenképpen szeretnének érettségit szerezni, ugyanakkor szeretnék, ha lenne egy szakképzettség is a kezükben, amivel akár már a középiskola elvégzése után is biztos állásuk és keresetük lehet.

Hogyan lehet bekerülni?

Mivel a technikum az utóbbi évek legnépszerűbb iskolatípusa, ezért a bekerülést a legnépszerűbb, legkiválóbb oktatást nyújtó intézményekben gyakran komoly feltételekhez, a központi írásbeli felvételi megírása mellett szóbeli felvételi vizsgához is kötik.

A felvételi módjáról és követelményeiről az iskolák felvételi tájékoztatóiban olvashattok, a középiskolai felvételi legfontosabb dátumait pedig ebben a cikkünkben szedtük össze nektek.

Ha arra is kíváncsiak vagytok, hogy kiknek ajánlottak a négy évfolyamos gimnáziumok, kattintsatok ide, a nemzetközi középiskolákról pedig az alábbi cikkünkben olvashattok:

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.