Nemzetközi gimnáziumok Magyarországon: több millió forintos tandíjakért cserébe a legjobb oktatással várják a diákokat

A legtöbb diák nyolcadikos korában, 14 évesen kényszerül először arra, hogy döntést hozzon a jövőjéről. Annak érdekében, hogy ez minél gördülékenyebben menjen, új cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, milyen lehetőségekből válogathattok, és kiknek valók bizonyos intézmények. Ezúttal a nemzetközi középiskolákat mutatjuk be nektek.

  • Székács Linda

Magyarországon jelenleg összesen húsz nemzetközi vagy külföldi oktatási intézmény működik, többségük ráadásul többcélú intézmény, működtetnek tehát általános iskolát vagy akár óvodát is.

Van saját iskolája az itt élő francia, osztrák, orosz, német, de még japán és arab diákoknak is, nem beszélve az amerikai, brit, vagy az International Baccalaureate Diploma rendszer szerint oktató nemzetközi intézményekről, ahol a külföldi diplomaták, cégvezetők és üzletemberek gyerekei mellett bárki tanulhat, aki meg tudja fizetni a sokszor több millió forintos tandíjakat.

Fókuszban a diákok

Az első nemzetközi intézményt 1973-ban nyitotta meg Magyarországon az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége, hogy az itt élő külföldi diplomaták gyerekei angol nyelven, az amerikai rendszerben tudják folytatni, vagy elkezdeni a tanulmányaikat. A Nagykovácsiban működő American International School of Budapest (AISB) így már mintegy 50 éve fogadja a tanulókat, akik szép számmal, a világ mintegy hatvan országának képviseletében érkeznek is. A gyerekek óvodás koruktól egészen a középiskola végéig tanulhatnak az intézményben, ahol nem csupán amerikai érettségit, de akár a nemzetközileg akkreditált International Baccalaureate Diplomát is megszerezhetik, ami a világ bármelyik felsőoktatási intézményébe belépőt jelenthet.

Hasonló elveken, de a brit rendszer szerint tanulhatnak a diákok a jellemzően Budapesten található brit iskolák valamelyikében is. A Britannica International School Budapest és a Budapest British International School a főváros XII. kerületében, a The British International School Budapest pedig a III. kerületben várja a diákokat, de a cambridge-i rendszerre épül a miskolci Avalon International School is, Debrecenben pedig International Baccalaureate Diplomát szerezhetnek a 2019-ben nyílt nemzetközi iskola tanulói.

Ezekben az intézményekben jellemzően jóval kisebb csoportokban tanulnak a diákok, mint a magyar közoktatásban, így a fejlődésükre és igényeikre több figyelem jut. A tantervben pedig kiemelt szerepet kapnak a fiatalok személyes érdeklődési köreik, amik alapján az AISB-ben például azt is kiválaszthatják, hogy milyen tantárgyakat szeretnének magasabb óraszámban tanulni. A tanítás után pedig tudományos-, művészeti vagy sporfoglalkozások és klubok közül választhatnak, amelyek akár a pályaválasztásban vagy egy külföldi felvételinél is segítséget jelenthetnek számukra.

Nem beszélve a jól felszerelt iskolaépületekről, ahol rendszerint óriási könyvtárak, laborok és sportpályák várják a diákokat, és a nemzetközi együttműködésekről, melyeknek köszönhetően a diákok akár olyan vezető felsőoktatási intézmények hallgatóival dolgozhatnak együtt, mint az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT), vagy a színész- és zenészképzéseiről híres The Julliard School.

 

Nemzetközi középiskolák tandíjai: több millió forintba kerülnek

A nemzetközi középiskolák többségének viszont borsos árai vannak. Mind közül a legdrágább az American International School, ahol a 9-10. osztályosok számára évi 26 000 dollár, átszámítva körülbelül 9,5 millió forintnyi tandíjat kell befizetni, a 11-12. osztályosoknak pedig még ennél is többe, évente 26 700 dollárba ( 9 763 000 forint) kerülnek a tanulmányaik. Vannak azonban ennél valamivel olcsóbb lehetőségek is. A Budapest III. kerületében működő The British International School Budapest (BISB) tandíjai évi 7,9 és és 8,7 millió forint között mozognak, a Britannica International School évi 6,1 - 6,4 millió forint, a Greater Grace International School pedig "csak" körülbelül évi 5,5 millió forint, leszámítva a beiratkozásnál fizetendő adminisztrációs és regisztrációs költségeket.

Bár az ösztöndíjak nem kifejezetten jellemzőek ezekre az intézményekre, így a nemzetközi középiskolákat sajnos csak a tehetős családok gyerekei engedhetik meg maguknak még úgy is, hogy a tandíjakat rendszerint nem egyszerre, hanem részletekben kell kifizetni. A debreceni önkormányzat vállalta, hogy támogat néhány tehetséges, kimagasló eredményt elérő debreceni diákot, hogy a nemzetközi középiskolában tanulhasson.

"Az ösztöndíjprogram célja, hogy a pénzügyi támogatás révén lehetőséget teremtsen a Debreceni Nemzetközi Iskola képzési programjaiban az adott program befejezéséig történő részvételre azon tehetséges vagy kimagasló eredményt elért, 10-17 év közötti életkorú debreceni diákok számára, akik családjának anyagi helyzete ezt nem tenné lehetővé"

- szerepel az intézmény honlapján.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a francia, német, osztrák, vagy egyéb rendszerben működő külföldi középiskolák az amerikai, brit és nemzetközi intézményeknél általában jóval olcsóbbak, és nem feltétlen kell milliomosnak lenni ahhoz, hogy valaki oda járhasson.

A francia oktatási minisztérium tantervét követő, a diákokat a magyar érettségi mellett a francia brevet-re is felkészítő Gustav Eiffel Francia Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tandíja például évente 2,4 millió forint, míg a Budapesti Német Iskola – Thomas Mann Gimnáziumban az egyszeri 1,4 millió forintos beiratkozási díjon felül évi 2 millió 40 ezer forintért tanulhatnak a diákok, a Budapesti Osztrák Iskolában pedig képzési hozzájárulást kell fizetni, aminek az összege havi 90 ezer forint.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Kinek való?

A nemzetközi középiskolák leginkább a külföldről Magyarországra költöző diákoknak kedveznek, mindemellett azonban az intézmények kapui bárki előtt nyitva állnak, akik szeretnének egy színes, nemzetközi rendszerben tanulni, kibontakoztatni a kreativitásukat, megvalósítani az ötleteiket, és mások kultúráját alaposan megismerni. A nyitottság ezekben az iskolákban elengedhetetlen, hiszen a világ számos nemzetisége tanul az intézmények falai között.

Különösen hasznosak lehetnek ezek az iskolák azoknak a diákoknak, akik már most tudják, hogy a későbbiekben külföldön folytatnák a tanulmányaikat, ezekben az intézményekben ugyanis a pedagógusok ismerik az adott ország vagy országok oktatási és felsőoktatási rendszerét, segítenek a jelentkezésben, sőt, akár a szükséges ajánlókat is szívesen megírják.

Hogyan lehet jelentkezni?

A nemzetközi iskolákba rendszerint egész évben zajlik a jelentkezés, az érdeklődő tanulók és szüleik pedig előzetes időpontegyeztetést követően személyesen is ellátogathatnak és megnézhetik az intézményeket, ahol körbevezetik őket és válaszolnak minden felmerülő kérdésükre.

A jelentkezés legfontosabb kritériuma, hogy a családok tudják finanszírozni a magas tandíjakat. Ugyanakkor attól függően, hogy milyen nemzetiségű intézményről van szó, kiemelten fontos lehet az adott idegen nyelv ismerete és magabiztos használata is, mivel az oktatás ezekben az intézményekben idegen nyelven történik.

Cikksorozatuk előző részét, amiben a négy évfolyamos gimnáziumokról írtunk, itt olvashatjátok el:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.