Az Európai Parlament felszólította az uniós tagállamokat - így a magyar kormányt is -, hogy sürgős intézkedésekkel számolják fel az iskolai szegregációt. Ugyanis az elmúlt egy évtizedben annak ellenére sem javult a roma tanulók oktatása, hogy más tagállamok mellett Magyarország is jelentős összegű uniós támogatást kapott erre a célra. Ennek kapcsán be is nyújtottak egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében 10 százalékkal csökkenteni kell azoknak az általános iskoláknak a költségvetési támogatását a több iskolával rendelkező településeken, amelyben a hátrányos helyzetű tanulók aránya:
- több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint az e törvény hatálybalépésének évében, valamint az azt követő évben indult tanév elején meghatározott átlagos arány azon településen, ahol az általános iskola működik, illetve,
- ha több mint 15 százalékponttal alacsonyabb, mint az e törvény hatálybalépését követő második évben indult tanév, valamint az azt követő tanévek elején meghatározott átlagos arány az adott településen
Hogy a törvény mikor lép életbe azt egyelőre nem tudni. Ugyanakkor azt is érdemes kiemelni, hogy a javaslat arra nem tér ki, hogy az elvont 10 százalékot megkapná-e a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó iskola, vagy emiatt kapna többlettámogatást.
A javaslat kapcsán Nahalka István oktatáskutató érdekes számításokat végzett, amit a G7 szúrt ki. Ebből kiderült, hogy a feltételeket úgy szabták meg, hogy az általános iskolával rendelkező települések 10 százaléka vizsgálható csak egyáltalán a törvény szempontjából. A 2022-es adatok alapján 23 település 38 iskoláját kellene emiatt megbüntetni, ami a törvény hatálya alá tartozó oktatási intézmények csupán 1-2 százaléka. De jól látszik, hogy ezeken a településeken mekkora társadalmi különbség van az iskolák között.
Csak néhány példa:
- Átány: A településen a hátrányos helyzetűek (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH) aránya 49,12%. Két iskola van: az egyik református 0%-os aránnyal, a másik pedig állami iskola 70,92%-os aránnyal.
- Encs: Két iskola van, egy katolikus és egy állami, amelynek három telephelye is működik a településen. Encsen a HH + HHH arány 43,34%. Ehhez képest a katolikus iskola HH + HHH aránya 5,14%. A három, állami iskolához tartozó telephelyen az arányok a következőképpen alakulnak: 56,44%; 58,28% és 90,08%.
- Felsőzsolca: Egy református és egy katolikus iskola van a településen, ahol a HH + HHH arány 29,71%. A református iskolában mindössze 0,54 % arány, míg a katolikusban 88,52%.
- Nagyecsed: 3 iskolában működik Nagyecseden. A településen a HH + HHH arány 40,87%. A református iskolában ezeknek a tanulóknak az aránya 19,08 %, ehhez képest a két állami iskolában 82,17% és 93,60% az arány.
- Szendrő: A településen a HH + HHH arány 76.62 %. A két szóba jövő iskola közül az államiban ez az arány 95,01%, míg a református iskolában ugyanez 32,28%
A számításokból kiderül, hogy a legnagyobb különbségek főleg kisvárosokban fordulnak elő, huszen a 23 érintett település közül 17-nek a lakosságszáma mozog ötezer és húszezer között. A legtöbb érintett település Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében van.
Általában az egyházi iskolákban alacsonyabb a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az egyházi intézmények közül a nagyjából 130 telephelyen működő református iskolák 20 feladatellátási helyén túlzottan alacsony az arány. A 270 általános iskolát fenntartó katolikus egyház esetében csak 5 feladatellátási hely érintett.
Összességében megállapítható, hogy a törvény főleg a speciális jogi és anyagi helyzetben lévő egyházi iskolákat büntetne.
