Iskolai szegregáció csökkentése: a tíz százalékos büntetés leginkább ezeket az iskolákat érintené

Nahalka István oktatáskutató számításai szerint van olyan település, ahol az egyházi iskolában alig néhány százalékos a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya. Ugyanez a szám az állami fenntartású intézményben 80-90 között mozog.

Az Európai Parlament felszólította az uniós tagállamokat - így a magyar kormányt is -, hogy sürgős intézkedésekkel számolják fel az iskolai szegregációt. Ugyanis az elmúlt egy évtizedben annak ellenére sem javult a roma tanulók oktatása, hogy más tagállamok mellett Magyarország is jelentős összegű uniós támogatást kapott erre a célra. Ennek kapcsán be is nyújtottak egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében 10 százalékkal csökkenteni kell azoknak az általános iskoláknak a költségvetési támogatását a több iskolával rendelkező településeken, amelyben a hátrányos helyzetű tanulók aránya:

  • több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint az e törvény hatálybalépésének évében, valamint az azt követő évben indult tanév elején meghatározott átlagos arány azon településen, ahol az általános iskola működik, illetve,
  • ha több mint 15 százalékponttal alacsonyabb, mint az e törvény hatálybalépését követő második évben indult tanév, valamint az azt követő tanévek elején meghatározott átlagos arány az adott településen

Hogy a törvény mikor lép életbe azt egyelőre nem tudni. Ugyanakkor azt is érdemes kiemelni, hogy a javaslat arra nem tér ki, hogy az elvont 10 százalékot megkapná-e a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó iskola, vagy emiatt kapna többlettámogatást.

A javaslat kapcsán Nahalka István oktatáskutató érdekes számításokat végzett, amit a G7 szúrt ki. Ebből kiderült, hogy a feltételeket úgy szabták meg, hogy az általános iskolával rendelkező települések 10 százaléka vizsgálható csak egyáltalán a törvény szempontjából. A 2022-es adatok alapján 23 település 38 iskoláját kellene emiatt megbüntetni, ami a törvény hatálya alá tartozó oktatási intézmények csupán 1-2 százaléka. De jól látszik, hogy ezeken a településeken mekkora társadalmi különbség van az iskolák között.

Csak néhány példa:

  • Átány: A településen a hátrányos helyzetűek (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH) aránya 49,12%. Két iskola van: az egyik református 0%-os  aránnyal, a másik pedig állami iskola 70,92%-os  aránnyal.
  • Encs: Két iskola van, egy katolikus és egy állami, amelynek három telephelye is működik a településen. Encsen a HH + HHH arány 43,34%. Ehhez képest a katolikus iskola HH + HHH aránya 5,14%. A három, állami iskolához tartozó telephelyen az arányok a következőképpen alakulnak: 56,44%; 58,28% és 90,08%.
  • Felsőzsolca: Egy református és egy katolikus iskola van a településen, ahol a HH + HHH arány 29,71%. A református iskolában mindössze 0,54 % arány, míg a katolikusban 88,52%.
  • Nagyecsed: 3 iskolában működik Nagyecseden. A településen a HH + HHH arány 40,87%. A református iskolában ezeknek a tanulóknak az aránya 19,08 %, ehhez képest a két állami iskolában 82,17% és 93,60% az arány.
  • Szendrő: A településen a HH + HHH arány 76.62 %. A két szóba jövő iskola közül az államiban ez az arány 95,01%, míg a református iskolában ugyanez 32,28%

A számításokból kiderül, hogy a legnagyobb különbségek főleg kisvárosokban fordulnak elő, huszen a 23 érintett település közül 17-nek a lakosságszáma mozog ötezer és húszezer között. A legtöbb érintett település Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében van.

Általában az egyházi iskolákban alacsonyabb a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az egyházi intézmények közül a nagyjából 130 telephelyen működő református iskolák 20 feladatellátási helyén túlzottan alacsony az arány. A 270 általános iskolát fenntartó katolikus egyház esetében csak 5 feladatellátási hely érintett.

Összességében megállapítható, hogy a törvény főleg a speciális jogi és anyagi helyzetben lévő egyházi iskolákat büntetne.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.