Szeptember közepén még mindig több mint kétszáz tanár és tanító hiányzik az iskolákból az álláshirdetések alapján.
Varga Júlia, az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatójának tanulmánya szerint a tanárhiány nem más, mint a tanárok iránti kereslet és a tanári munka kínálatának egyensúly-hiánya. Akkor alakul ki, ha nincs elegendő olyan képzett tanár, aki hajlandó az érvényes bérek és munkafeltételek mellett munkába állni.
Budapest és Pest megye a leginkább érintett
Fontos megemlíteni, hogy pedagógushiány esetén az intézmények nem küldik haza a tanulólat, hanem igyekeznek valahogy megoldani a helyzetet. Többek között olyan tanárokat alkalmaznak, akik nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel, vagy az osztályok, csoportok méretét a szokásosnál nagyobbra növelik, esetleg emelik a tanárok óraszámát.
Varga szerint a pedagógushiány egyik mutatószáma a betöltetlen pedagógus-álláshelyek aránya. A tanulmányból kiderült, hogy 2010 és 2020 között emelkedett azoknak az intézményeknek az aránya, ahol legalább egy pedagógus állás betöltetlen maradt. Tehát valamilyen formában jelen volt a pedagógushiány. 2019-ben Budapesten ez majdnem 40 százalék, a városokban valamivel több, mint 20 százalék volt. A szakképzésben pedig országos átlagban ez a szám megközelítette a 60 százalékot.
A tanulmány kitért arra is, hogy 2010 és 2020 között két-háromszorosára ugrott a szaktárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya. Ebben az időszakban a fővárosi általános iskolákban a szakos tárgyakat szakképesítés nélkül tanítók aránya 1 százalékról 6 százalékra emelkedett.
„Ahol jobbak a munkaerőpiaci lehetőségek, ott nagyobb lehetősége van egy pedagógusnak, ha munkát akar váltani. Ezért Budapest és Pest megye sokkal érintettebb a pedagógushiányban. Itt azért látványosabb a probléma, mert van választási lehetősége a pedagógusoknak” – nyilatkozta korábban az Eduline-nak Lannert Judit oktatáskutató.
Kevesebb a betöltetlen álláshely
Közvetlen a tanév indulása előtt a Közszolgállás portál a „tanár” kulcsszóra 445, a „tanítóra” 149 találatot adott ki.
Mostani cikkünk írásakor már csak 199 nyitott tanári - és 65 tanítói pozíciót találtunk. Fontos megjegyezni, hogy a meghirdetett állások száma nem feltétlen tükrözi, mekkora a tanárhiány. Ugyan a központi portálra elvileg minden tankerület üres pedagógusállásait kötelező feltenni, ez a gyakorlatban értesüléseink szerint nem mindig valósul meg. Van arra is példa, hogy az intézményvezetők telefonon, Facebookon vagy álláskereső csoportokban keresik a potenciális jelölteket.
Mégis az adatokból jól látszik, hogy az utolsó pillanatban sok helyen sikerült betölteni az állást, vagy legalább technikailag megoldani a helyettesítést.
Főleg ilyen szakos tanárokból van hiány
Azt még Gulyás Gergely is elismerte, hogy vannak olyan tantárgyak, mint a természettudományos tárgyak és az idegennyelvek, amelyek esetében nehéz szaktanárt találni.
Rákerestünk a közszolgálati állásportálon az ezekhez kapcsolódó kifejezésekre. Cikkünk írásakor a "matematika" kulcsszóra 34, a "fizikára" 22, míg a "kémia" kifejezésre 12 állást találtunk. Fontos kiemelni, hogy az egyes pozíciók között voltak átfedések. Például volt olyan tankerület, ahova matek-fizika szakos tanárt kerestek. Az idegennyelvek esetében még rosszabb volt a helyzet. Angol szakos tanárt, tanítót 40 helyre kerestek, míg a német nyelv esetében 17 nyitott pedagógusi pozíciót találtunk. A történelem és a magyar esetében viszont csak néhány állást listázott az oldal.
Gosztonyi Gábor, Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a hvg360-nak úgy fogalmazott, hogy magyarból és történelemből lehet „önképzőkört” tartani, amikor annyit mondanak a diákoknak, hogy olvassák el a könyvet és dolgozzák fel a témát. De a természettudományos tantárgyak esetében már nem biztos, hogy ez működik. Hiába olvassa el a gyerek a tananyagot, ha nem érti, és a helyettesítő – nem szakos – pedagógus pedig nem tudja neki elmagyarázni.
Zeller Judit, a TASZ jogi szakértője szerint jogellenes, ha nem szaktanár tartja az órát, de az egyesével indított perek helyett inkább a szakszervezetnek kellene szervezetten fellépnie ezekben az ügyekben.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
