Szeptember közepén még mindig több mint kétszáz tanár és tanító hiányzik az iskolákból az álláshirdetések alapján.
Varga Júlia, az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatójának tanulmánya szerint a tanárhiány nem más, mint a tanárok iránti kereslet és a tanári munka kínálatának egyensúly-hiánya. Akkor alakul ki, ha nincs elegendő olyan képzett tanár, aki hajlandó az érvényes bérek és munkafeltételek mellett munkába állni.
Budapest és Pest megye a leginkább érintett
Fontos megemlíteni, hogy pedagógushiány esetén az intézmények nem küldik haza a tanulólat, hanem igyekeznek valahogy megoldani a helyzetet. Többek között olyan tanárokat alkalmaznak, akik nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel, vagy az osztályok, csoportok méretét a szokásosnál nagyobbra növelik, esetleg emelik a tanárok óraszámát.
Varga szerint a pedagógushiány egyik mutatószáma a betöltetlen pedagógus-álláshelyek aránya. A tanulmányból kiderült, hogy 2010 és 2020 között emelkedett azoknak az intézményeknek az aránya, ahol legalább egy pedagógus állás betöltetlen maradt. Tehát valamilyen formában jelen volt a pedagógushiány. 2019-ben Budapesten ez majdnem 40 százalék, a városokban valamivel több, mint 20 százalék volt. A szakképzésben pedig országos átlagban ez a szám megközelítette a 60 százalékot.
A tanulmány kitért arra is, hogy 2010 és 2020 között két-háromszorosára ugrott a szaktárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya. Ebben az időszakban a fővárosi általános iskolákban a szakos tárgyakat szakképesítés nélkül tanítók aránya 1 százalékról 6 százalékra emelkedett.
„Ahol jobbak a munkaerőpiaci lehetőségek, ott nagyobb lehetősége van egy pedagógusnak, ha munkát akar váltani. Ezért Budapest és Pest megye sokkal érintettebb a pedagógushiányban. Itt azért látványosabb a probléma, mert van választási lehetősége a pedagógusoknak” – nyilatkozta korábban az Eduline-nak Lannert Judit oktatáskutató.
Kevesebb a betöltetlen álláshely
Közvetlen a tanév indulása előtt a Közszolgállás portál a „tanár” kulcsszóra 445, a „tanítóra” 149 találatot adott ki.
Mostani cikkünk írásakor már csak 199 nyitott tanári - és 65 tanítói pozíciót találtunk. Fontos megjegyezni, hogy a meghirdetett állások száma nem feltétlen tükrözi, mekkora a tanárhiány. Ugyan a központi portálra elvileg minden tankerület üres pedagógusállásait kötelező feltenni, ez a gyakorlatban értesüléseink szerint nem mindig valósul meg. Van arra is példa, hogy az intézményvezetők telefonon, Facebookon vagy álláskereső csoportokban keresik a potenciális jelölteket.
Mégis az adatokból jól látszik, hogy az utolsó pillanatban sok helyen sikerült betölteni az állást, vagy legalább technikailag megoldani a helyettesítést.
Főleg ilyen szakos tanárokból van hiány
Azt még Gulyás Gergely is elismerte, hogy vannak olyan tantárgyak, mint a természettudományos tárgyak és az idegennyelvek, amelyek esetében nehéz szaktanárt találni.
Rákerestünk a közszolgálati állásportálon az ezekhez kapcsolódó kifejezésekre. Cikkünk írásakor a "matematika" kulcsszóra 34, a "fizikára" 22, míg a "kémia" kifejezésre 12 állást találtunk. Fontos kiemelni, hogy az egyes pozíciók között voltak átfedések. Például volt olyan tankerület, ahova matek-fizika szakos tanárt kerestek. Az idegennyelvek esetében még rosszabb volt a helyzet. Angol szakos tanárt, tanítót 40 helyre kerestek, míg a német nyelv esetében 17 nyitott pedagógusi pozíciót találtunk. A történelem és a magyar esetében viszont csak néhány állást listázott az oldal.
Gosztonyi Gábor, Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a hvg360-nak úgy fogalmazott, hogy magyarból és történelemből lehet „önképzőkört” tartani, amikor annyit mondanak a diákoknak, hogy olvassák el a könyvet és dolgozzák fel a témát. De a természettudományos tantárgyak esetében már nem biztos, hogy ez működik. Hiába olvassa el a gyerek a tananyagot, ha nem érti, és a helyettesítő – nem szakos – pedagógus pedig nem tudja neki elmagyarázni.
Zeller Judit, a TASZ jogi szakértője szerint jogellenes, ha nem szaktanár tartja az órát, de az egyesével indított perek helyett inkább a szakszervezetnek kellene szervezetten fellépnie ezekben az ügyekben.
Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A Magyar Tudományos Akadémia friss közleményben reagált a Tisza Párt programjára, amelynek egyik vállalása például a tudományos autonómia helyreállítása lenne. Az Akadémia vezetése megbeszéléseket kezdeményez a párt vezetőivel és szakértőivel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Országos figyelmet kapott tavaly a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola, miután egy teljes osztály szűnt meg azért, mert a szülők tömegesen elvitték gyerekeiket egy sajátos nevelési igényű gyerek miatt. Most új fejezet kezdődhet az intézmény életében.
