Nem hatottak a tiltakozások, ma szavaz a parlament a státusztörvényről

Július 4-én, kedden kerül sor a parlamenti szavazásra a pedagógusok új státuszáról, amire a diákok egész napos akcióval készülnek.

  • Székács Linda

Mint tudjuk, a törvénytervezet ellen hónapok óta tiltakoznak a diákok és a tanári szakszervezetek, akik számos alkalommal az utcára vonultak, petíciókat indítottak és népszavazást is kezdeményeztek az általuk "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvény ellen, melynek törvénytervezetében az is szerepel, hogy

  • megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ami helyett a kormány "köznevelési foglalkoztatotti" jogviszonyt vezetne be,
  • szükség esetén a tanév július 15-ig meghosszabbítható,
  • az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
  • növekedne a felmondási és a próbaidő időtartama,
  • továbbá bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidő intézményen belüli eltöltését.
Bár a belügyminisztérium többször is tárgyalt a szakszervezetekkel, akik nyíltan hangot adtak a státusztörvény ellenzésének, több hónap alatt is csak apróbb változásokat sikerült elérniük. A törvény eredeti tervezete tartalmazta például, hogy a munkáltató akár a tanárok privát laptopjaiba és elektronikai eszközeibe is belenézhet, de enyhítettek azon a ponton is, amely szerint a tankerületen belül a pedagógusok bármikor másik intézménybe helyezhetőek, a heti kötelező óraszámot pedig 24 órában fixálták, igaz, a szakszervezetek nem épp ezt szerették volna elérni, hanem a túlórák kifizetését.
"Elsősorban az a szándék, hogy az unió felé azt bizonygassák: itt megállapodások születnek és érdemi tárgyalás zajlik. Ezért tesznek ilyen "látszatengedményeket"
- mondta az Eduline-nak Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja még áprilisban.
A státusztörvény tervezetébe egyébként az Európai Unió több pontban is beleszólt. Májusban négy pontban javasoltak módosításokat a törvénytervezetben, ez a
  • szakszervezetekkel történő egyeztetési kötelezettség megvalósulása
  • a heti 22-26 órás munkaidő kérdésére
  • a sávos bérrendszerben található szakadékok rendezése, továbbá
  • a pedagógusok áthelyezhetősége.
Ezek majdnem mindegyikében pedig történt is változás, hiszen a státusztörvény végleges állapota is befolyásolja az uniós források folyósítását. A legfőbb kifogásolt pontok azonban továbbra is benne maradtak, hiába vitáztak róla június elején több mint 18 órán keresztül a Parlamentben, és hiába javasoltak alternatív megoldásokat az oktatáskutatók és szakszervezetek.
A parlamenti szavazás napjára az Egységes Diákfront egész napos akciót szervez a Kossuth téren, Mihalics Lili, a diákszervezet tagja azonban hétfő délután Eduline-nak azt mondta; ez nem tüntetés lesz, helyette elsősorban az aktivizmusról és a korábban benyújtott, az NVI által elutasított népszavazási kezdeményezésükről szeretnének beszélni a térre látogatóknak, valamint arról is, hogy mi lesz akkor, ha a Parlamentben végül megszavazzák a törvényt.
Annyi biztos, hogy az elmúlt hetekben tömegével mondtak fel a pedagógusok. Van olyan iskola, melynek tantestületéből tíznél is többen távoznak, az intézmények pedig már most csokrokban vadásszák a szakos tanárokat és tanítókat, miközben az aHang oldalán futó petíciónál már ötezernél is több pedagógus jelezte, hogy amennyiben elfogadják a törvényt, elhagyja a tanári pályát.
    Hozzászólások

    Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

    Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

    Közoktatás
    Kovács Dóri

    Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

    Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna
    @eduline.hu

    5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

    ♬ eredeti hang - eduline.hu

    Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

    Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

    Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

    Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.