Nem hatottak a tiltakozások, ma szavaz a parlament a státusztörvényről

Július 4-én, kedden kerül sor a parlamenti szavazásra a pedagógusok új státuszáról, amire a diákok egész napos akcióval készülnek.

  • Székács Linda

Mint tudjuk, a törvénytervezet ellen hónapok óta tiltakoznak a diákok és a tanári szakszervezetek, akik számos alkalommal az utcára vonultak, petíciókat indítottak és népszavazást is kezdeményeztek az általuk "bosszútörvénynek" nevezett státusztörvény ellen, melynek törvénytervezetében az is szerepel, hogy

  • megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ami helyett a kormány "köznevelési foglalkoztatotti" jogviszonyt vezetne be,
  • szükség esetén a tanév július 15-ig meghosszabbítható,
  • az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
  • növekedne a felmondási és a próbaidő időtartama,
  • továbbá bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidő intézményen belüli eltöltését.
Bár a belügyminisztérium többször is tárgyalt a szakszervezetekkel, akik nyíltan hangot adtak a státusztörvény ellenzésének, több hónap alatt is csak apróbb változásokat sikerült elérniük. A törvény eredeti tervezete tartalmazta például, hogy a munkáltató akár a tanárok privát laptopjaiba és elektronikai eszközeibe is belenézhet, de enyhítettek azon a ponton is, amely szerint a tankerületen belül a pedagógusok bármikor másik intézménybe helyezhetőek, a heti kötelező óraszámot pedig 24 órában fixálták, igaz, a szakszervezetek nem épp ezt szerették volna elérni, hanem a túlórák kifizetését.
"Elsősorban az a szándék, hogy az unió felé azt bizonygassák: itt megállapodások születnek és érdemi tárgyalás zajlik. Ezért tesznek ilyen "látszatengedményeket"
- mondta az Eduline-nak Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja még áprilisban.
A státusztörvény tervezetébe egyébként az Európai Unió több pontban is beleszólt. Májusban négy pontban javasoltak módosításokat a törvénytervezetben, ez a
  • szakszervezetekkel történő egyeztetési kötelezettség megvalósulása
  • a heti 22-26 órás munkaidő kérdésére
  • a sávos bérrendszerben található szakadékok rendezése, továbbá
  • a pedagógusok áthelyezhetősége.
Ezek majdnem mindegyikében pedig történt is változás, hiszen a státusztörvény végleges állapota is befolyásolja az uniós források folyósítását. A legfőbb kifogásolt pontok azonban továbbra is benne maradtak, hiába vitáztak róla június elején több mint 18 órán keresztül a Parlamentben, és hiába javasoltak alternatív megoldásokat az oktatáskutatók és szakszervezetek.
A parlamenti szavazás napjára az Egységes Diákfront egész napos akciót szervez a Kossuth téren, Mihalics Lili, a diákszervezet tagja azonban hétfő délután Eduline-nak azt mondta; ez nem tüntetés lesz, helyette elsősorban az aktivizmusról és a korábban benyújtott, az NVI által elutasított népszavazási kezdeményezésükről szeretnének beszélni a térre látogatóknak, valamint arról is, hogy mi lesz akkor, ha a Parlamentben végül megszavazzák a törvényt.
Annyi biztos, hogy az elmúlt hetekben tömegével mondtak fel a pedagógusok. Van olyan iskola, melynek tantestületéből tíznél is többen távoznak, az intézmények pedig már most csokrokban vadásszák a szakos tanárokat és tanítókat, miközben az aHang oldalán futó petíciónál már ötezernél is több pedagógus jelezte, hogy amennyiben elfogadják a törvényt, elhagyja a tanári pályát.
    Hozzászólások

    „Rossz idő esetén a tanteremben, összetolt padok tetején” – így oldják meg az iskolák a mindennapos testnevelést

    Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.

    Közoktatás
    Kovács Dóri

    Meg kellene indokolnia az oktatási tárcának, ha nemet mond – három szervezet dolgozta ki a részvételiség ideális modelljét

    Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna

    Azt hitték, csak viccelnek, de büntetésből Franciaországban hagytak nyolc diákot egy iskolai kiránduláson, a szülők feljelentést tettek

    A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.

    @eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu