Komoly tanárhiány, elszálló rezsiárak és a felvételi rendszer átalakítása is megnehezíti az idei tanévkezdést. Sok iskolában sztrájkra vagy polgári engedetlenségi akcióra készülnek a pedagógusok, a béremelésről ugyanis még mindig nem tudtak megállapodni a szakszervezetek a kormánnyal.
A tanévkezdés első napján az egyik legnagyobb álláskereső portálon még mindig tömegével keresik a pedagógusokat. Hiány van óvodapedagógusokból, nyelvtanárokból, tanítókból, de olyan hirdetést is találtunk, amelynek feladója szó szerint bármilyen szakos tanárt felvenne.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa szerint tizenhatezer pedagógus hiányzik a rendszerből, ennyi tanárt, tanítót, óvodapedagógust már nem tudják helyettesíteni azok, akik - még - a pályán vannak. Aggasztó adat, hogy az idén pályakezdők száma 4800-zal alacsonyabb, mint a most nyugdíjba vonulóké, de a szakszervezeti vezető szerint ez a szám jövőre akár a hatezret is elérheti.
Nem segít a helyzeten, hogy a pedagógusképzésekre felvételizők száma sem emelkedik - sőt. Az Felvi adatai szerint az idei felvételin 11 997-en jelentkeztek pedagógusképzésre, és közülük mindössze 6449-en kerültek be egyetemre, főiskolára. Ez az utóbbi évek legalacsonyabb hallgatói létszáma a pedagógusképzéseken.
Komoly változásra van szükség
Míg Orbán Viktor áprilisban, közvetlenül a Fidesz újabb kétharmados győzelme után tízszázalékos béremelést ígért az idei és a következő két évre is a tavasszal határozatlan idejű sztrájkot hirdető pedagógusoknak. A hétvégi Tranzit fesztiválon Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megismételte azt a vállalást, amelyet a kormány tett az Európai Bizottságnak: a diplomás átlagbér 80 százalékát, vagyis bruttó 800 ezer forintos átlagbért ígért a pedagógusoknak 2027-re.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint viszont az iskolákban dolgozók nem tudnak öt évet várni a nagyobb béremelésre, hiszen jelenleg is komoly megélhetési problémákkal küzdenek, és tömegével hagyják ott a pályát.
A két tanári szakszervezet még két nappal a tanévkezdés előtt, kedd délután is tárgyalt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral a tanárhiányról, az azonnali béremelési követeléseikről, sőt arról is kérdezték, hogy lesz-e fedezet az iskolák működtetésére a sokszorosára nőtt rezsiárak mellett is.
Mivel a tíz hónapja húzódó tárgyalások eddig eredménytelenül zárultak, Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja már a tárgyalások megkezdése előtt arra kérte az iskolákban dolgozókat, hogy kezdjék el előkészíteni a tanév elejére tervezett sztrájkot.
Megállapodás kedden sem született, így a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban már szeptember 1-jén polgári engedetlenséggel indul a tanév, a Diákok a tanárokért csoport arra kérte a diákokat, hogy kockás ingben menjnek az évnyitóra, emellett szeptember 2-án is "tanévnyitó tüntetést" szerveznek, mivel a saját bőrükön tapasztalják a rendszer összeomlását, amit az esemény szervezői szerint a felelősök, vagyis a kormány "ölbe tett kézzel, díszpáholyból szemlél."
Szeptember 2-ig vár érdemi ajánlatot a kormánytól a Tanítanék Mozgalom is. Ha ilyet nem kapnak, úgy a tanév második hetétől a tavalyinál "erősebb, hosszabb, jelentősebb" megmozdulásokat terveznek országszerte, ennek résztvevőit többek között tájékoztató csomaggal és jogi útmutatóval is segítik.
Mekkora lesz az iskolák rezsije?
Míg az előző tanév elején félő volt, hogy a járvány miatt újra online oktatást rendelnek majd el, idén már "szénszünettől" tartanak a szülők.
Bár Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint "nem elképzelhető, hogy a fűtés költségei miatt távoktatást rendeljenek el", és az augusztus 23-ai kormányinfón Gulyás Gergely miniszter is azt mondta, hogy az iskolákat minden körülmények között nyitva kell tartani, néhány intézményben a megnövekedett energiaárak miatt el sem indul a tanév.
A barcsi Dráva Völgye Technikum és Gimnázium tanpályákkal és tanműhelyekkel felszerelt, Széchenyi-kastélyban működő erdésztechnikusi kollégiuma a drasztikus rezsiárak miatt idén bezár.
A drágulás miatt az alapítványi, egyházi és magánintézmények is bajba kerülhetnek. Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője korábban arról beszélt, hogy az intézményekbe járó gyerekek családjainak anyagi helyezete nagyon vegyes, így tandíjat nem emelnek, önerőből azonban nem tudják megoldani a 300 millió forintról 2,3 milliárd forintra emelkedő rezsiköltségeket, így állami segítséget kértek és támogatókat keresnek.
Az óbudai Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium igazgatója is kérdőívet küldött a szülőknek annak felmérésére, hogy hányan tudnának hozzájárulni az 5,5 millióról 58 millióra emelkedő villany- és fűtésszámlákhoz, a győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskolában pedig az őszi szünetig szombatonként is lesz tanítás, így a téli szünet közel egy hónapig fog tartani, hogy ezzel csökkentsék az intézmény költségvetését.
Változik a felvételi
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter még júliusban jelentette be a Facebookon, hogy 2024 őszétől átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszerét, és az egyetemek dönthetnek arról, hogy mikor kell emelt vagy középszintű érettségi, illetve nyelvvizsga.
Bár az új rendszer bevezetéséig még van 2 év, a Tanítanék Mozgalom szerint az átalakítás már most negatívan befolyásolja azokat a felvételire készülő, 11. évfolyamra járó diákokat, akik már az előző tanév végén kiválasztották, hogy milyen tárgyakból járnak fakultációra és készülnek az emelt érettségire.
A legfontosabb kérdésekről, így a többletpontokról és a minimumponthatárokról szeptember 30-ig kell dönteniük az egyetemeknek, mivel a jogszabály szerint az ilyen módosításokat két évvel korábban be kell jelenteni. Mindössze néhány hetes határidővel kell tehát sok évre kiható, felelős döntést hozniuk épp a tanév kezdetekor.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
