Egyre több kommentet lehet találni a közösségi oldalakon és a fórumokon arról, hogy a fűtési szezon kezdetén az iskolák "biztosan" online oktatásra térnek át az energiaárak berobbanása miatt. Pedig iskolabezárásról egyelőre szó sincs, a Belügyminisztérium azt közölte, hogy az „európai energiaválság ellenére” normál tanévre készülnek. Az viszont egyértelmű: a szülők többsége tart attól, hogy ismét otthon tanulnak majd a diákok, a járvány miatt elrendelt online oktatás a többségben ugyanis nem hagyott kellemes emlékeket.
„Én egymástól független személyektől szeptember 28-át hallottam, hogy onnantól online oktatás lesz”
„Én is hallom iskolákban dolgozó ügyfeleimtől, hogy októbertől erre készülnek. Van, ahol csak célozgatnak rá, de van, ahol az iskolavezetés konkrétan elmondta, hogy készüljenek fel...”
„Szeptembertől online oktatás (...) kiment a körlevél az iskoláknak, a pedagógusokkal az augusztus 22-i nyitó értekezleten közlik, amúgy teljes titoktartást rendeltek el”
Tucatszám találtunk ilyen és ehhez hasonló posztokat különböző szülői Facebook-csoportokban és fórumokon. Van, aki biztosra veszi, hogy szeptember végén már nem lesz személyes oktatás, mások "több forrásból" úgy hallották, hogy október 15-én, vagyis a fűtésszezon első napján zárnak az iskolák.
Pedig erről semmilyen döntés nem született, egy iskola sem jelentette be, hogy náluk nem jelenléti formában indul a tanév – ahogy ezek a „biztos források” sem neveztek meg konkrét tankerületet vagy iskolát.
A Belügyminisztérium is azt közölte néhány napja, hogy az oktatási intézmények fűtése mindenhol megoldott, az európai energiaválság ellenére is normális tanévre készülnek. Igaz, azt is hozzátették, hogy „minden eshetőségre fel kell készülnünk, arra a szélsőséges esetre is, hogy Európában nem lesz elég gáz. A gázfűtés hiánya akár a magyar lakosságot – így az iskolákat is – elérheti, a kormány ezért rendelt el energia-vészhelyzetet, további gázvásárlást és a gázkitermelés fokozását, az iskolák egyéb lehetséges fűtési módjának felmérését”.
Alighanem ezt a „felkészülést” szolgálja (és a szülők bizonytalanságát növeli) az is, hogy a 2022/2023-as tanév rendjéről szóló jogszabályba beépítették az online átállás lehetőségét. A rendeletben az áll, hogy „ha az iskola ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt az iskola működtetése nem lehetséges, az iskola igazgatójának jelzése alapján a köznevelésért felelős miniszter az érintett iskolában, feladatellátási helyen, évfolyamon vagy osztályban határozott időre tantermen kívüli, digitális munkarendet rendelhet el”.
Amikor eszünkbe jut 2020 márciusa
Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapító tagja azt mondja, hozzájuk is eljutottak ilyen pletykák, a szervezetet megkereső szülők között is akad, aki a közoktatásban dolgozó ismerősétől hallott az állítólag iskolabezárásokról. Persze eddig semmilyen hivatalos információt nem kaptak arról, hogy online oktatást rendelnének el az energiaárak robbanása miatt.
Arra azonban egyértelműen rámutat a pletyka terjedése, mennyire meggyengült a kormány iránti közbizalom. Miklós György felidézi 2020 márciusát, amikor a miniszterelnök egy péntek reggeli rádióinterjúban kizárta annak a lehetőségét, hogy az Európában akkor berobbanó koronavírus-járvány miatt bezárnak az iskolák, majd néhány órával később elrendelte az online átállást.
Az otthoni tanítás a mumus
A pletykák terjedésének hátterében nyilván jó sok félelem is húzódik – a járvány miatt elrendelt, majd hetekig-hónapokig tartó online oktatás a legtöbb szülőben nem hagyott kellemes emlékeket.
Miklós György szerint sok szülő nem tartja hatékonynak a távoktatást, a gyerekeknek ráadásul lelki megpróbáltatást is jelentett az osztálytársak, személyes kontaktus és a megszokott napirend hiánya. A szülőknek is nehézséget okozott, hogy nem kaptak konkrét támogatást, nem maradhattak otthon táppénzen, olyanok is voltak, akiknek fel kellett adniuk az állásukat.
Ha most is át kellene állni, azzal tulajdonképpen a kormány a családokra hárítaná a rezsiköltséget, hiszen abban az időszakban is fűteni kellene a lakásokat, amikor a családtagok egyébként iskolában, munkahelyen szoktak lenni – mondta a Szülői Hang alapító tagja, aki úgy látja, a családok elvárása most az, hogy az állam fedezze az iskolák rezsiköltségeit. Az országnak kell, hogy legyen ennyi erőforrása, különösképpen, ha komolyan vesszük azt a szemléletet, hogy a gyermek az első – teszi hozzá.
Fontosnak tartaná, hogy a minisztérium nyíltan és egyenesen kommunikáljon, előre tervezzen, szakmai eszmecserét folytasson, különösképpen ebben a bizalmi válságban.
Arra a kérdésre, hogy mit üzenne az online oktatástól tartó szülőknek, diákoknak, és pedagógusoknak, azt felelte: úgy tudják segíteni egymást, ha erősítik a helyi szülői közösségeket és a pedagógusokkal a kapcsolattartást. Ehhez jó kiindulópont lehet az osztály levelezőlistája, ahol egyébként is zajlik a kapcsolattartás. Ha netalán újból beköszöntene a távoktatás, így könnyebb megszervezni, hogy akár két-három szülő besegítsen egymásnak a gyerekek felügyeletében vagy a közös tanulásban.
