Nagyon rövid határidőt kaptak az egyetemek és főiskolák a 2024-es felvételi átalakítás legfontosabb kérdéseinek tisztázására.
„Az egyetemek számára megszabott rövid döntési határidők, a változásokkal kapcsolatban törvényben garantált határidő betarthatatlansága és a szeptembertől 11-dik évfolyamra járó középiskolások lehetetlen helyzetbe hozása miatt tiltakozunk a felsőoktatási felvételi eljárás 2024-től tervezett módosítása miatt” – írja a Facebookon a Tanítanék Mozgalom, amely a kormánytól a megfelelő határidők biztosítását követeli.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2024-től teljesen átalakul a felsőoktatási felvételi rendszere, például az egyetemek és a főiskolák dönthetnek arról, mire adnak többletpontokat, és pontosan mennyit.
A Magyar Narancs a birtokába került, a felsőoktatási helyettes államtitkár által jegyzett levél alapján hétfőn azt írta, 2024-től már nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi a felvételin, és arról is az intézmények dönthetnek, hogy meghatároznak-e valamilyen minimumponthatárt. A legfontosabb kérdésekről szeptember 30-ig határozniuk kell az egyetemeknek és főiskoláknak, hiszen a felvételi szabályokat két évvel korábban nyilvánosságra kell hozni.
A Tanítanék szerint az egyetemeknek így néhány hetes határidővel kellene sok évre kiható felelős döntéseket hozniuk éppen most, mikor a tanév beindításával egyébként is rengeteg az elfoglaltságuk.
„A jogszabály szerint az ilyen módosításokat 2 évvel korábban be kell jelenteni. Tájékoztatjuk a döntéshozókat, hogy a felsőoktatásba való jelentkezés határideje minden évben februárban van, így nem túl bonyolult számítással kideríthető talán számukra is, hogy 2024 februárjáig már alig van hátra másfél év” – teszik hozzá.
„A most szeptembertől 11. évfolyamra járók (akikre be akarják vezetni a módosításokat) épp most kezdenek el az előző tannév végén választott fakultációs tantárgyakból felkészülni az érettségire, holott a tervezet szerint az egyetemek dönthetnek majd arról, hogy ők milyen választott tárgyból kell, hogy érettségizzenek majd. Jelen kaotikus helyzetben az is előfordulhat, hogy a diákok más tantárgyból kezdik meg felkészülésüket, mint amire szükségük lesz majd a továbbtanulásukhoz” – írják.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
