Pályaelhagyó tanárok "könnyeit" kapta ajándékba a szakszervezetektől az államtitkár: újabb tárgyalás kezdődött

A „pályán maradó kollégák verejtékét” és a „pályaelhagyó kollégák könnyeit” vitte ajándékba Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. A két nagy pedagógus-szakszervezet vezetői együtt kedd délután újabb tárgyalásra érkeztek a Belügyminisztériumba, ám most nemcsak a béremelési követelésekről és a tanárhiányról lesz szó: garanciát kérnek arra, hogy lesz fedezet az iskolák működtetésére.

  • Szabó Fruzsina

„Több mint tíz hónapja húzódnak a tárgyalások, eddig minden alkalommal üres kézzel jöttünk ki. A PSZ azt gondolta, hogy fordítunk ezen: hátha kapunk is valamit, ha hozunk valamit. Ezért a nyár folyamán összegyűjtöttük a pályán maradó kollégák verejtékét és a pályaelhagyó kollégák könnyeit, és ezt át fogjuk adni az államtitkár úrnak” – mondta a keddi tárgyalás előtt Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, ismét tárgyal a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Az előző, három héttel ezelőtti megbeszélés  eredménytelenül zárult, akkor csak azokat az ígéreteket kapták a szakszervezeti vezetők, amelyek azóta többször elhangoztak: ha sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal, 2027-re a diplomás átlagbér 80 százalékára emelkedik majd az átlagos pedagógusbér. A PSZ és a PDSZ szerint addig azonban nem lehet várni, a megélhetési nehézségek miatt sorra hagyják el a pályát a pedagógusok.

Akkor arra kérték az iskolákban dolgozókat, hogy kezdjék előkészíteni a sztrájkot, és ez a felhívás most is elhangzott. „Az is lehet, hogy nagyon hamar ki fogunk jönni, mert olyan nagyon sokat nem fogunk várni, ha semmitmondó válaszokat kapunk. Készüljetek a sztrájkra, készüljetek a munkabeszüntetésre” – mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja a minisztérium épülete előtt, hozzátéve: ez alkalommal nem csak a sztrájkkövetelésekről beszélnek majd, hanem az iskolák fenntartásának anyagi fedezetéről is.

A szakszervezet a tárgyalás megkezdésekor Facebook-oldalán nyilvánosságra is hozta a főbb témákat, amelyek a bérekről, a munkaterhelésről, a minősítési rendszerről és a nyugdíjasok foglalkoztatásáról szóló követelések mellett kitérnek az iskolák működtetésére is. „Garanciákat kérünk arra, hogy biztosítja a kormány az intézményműködés anyagi fedezetét mind a személyi, mind pedig a dologi költségeket illetően. Ennek keretén belül tájékoztatást kérünk arról, hogyan tervezi a minisztérium biztosítani az növekvő infláció és közüzemi díjak mellett az iskolák zavartalan működését, a tanév lebonyolítását. Mire számíthatnak a tanulók, szülők és nem utolsó sorban a pedagógusok? Várható-e rendkívüli esemény, amely a most szeptember elején készülő munkaterveket felülírja, mint szénszünet, online oktatás bevezetése” – írják.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.