Ez a tanév más volt, mint a többi - a következő sem lesz változásoktól mentes

Az idei tanév harminc százaléka távoktatásban telt el, ez a helyzet pedig rengeteg további változást hozott magával. Mi is történt az elmúlt néhány hónapban és mi várható ennek fényében a következő tanévben? Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.

  • Eduline

Amikor megírtuk az idei tanév rendjéről szóló cikkünket, még senki nem gondolta, hogy a tíz hónapból három távoktatással fog eltelni, és hogy sok iskolai esemény elmarad vagy tolódik hónapokkal későbbre.

A 2019/2020-as tanév márpedig a digitális oktatás éve lett 2020-ra, márciusban bezártak az egyetemek, az általános és középiskolák, és az óvodák és bölcsődék is becsukták az ajtóikat. Néhány intézményben működött csak kötelezően felügyelet, egyébként három hónapon át minden foglalkozás online, digitális közegben zajlott - és néhány esetben zajlik még most is, ugyanis az érettségi még nem ért véget mindenki számára, valamint az egyetemi vizsgaidőszak is tart még.

Mindez azzal is járt, hogy sok minden átalakult, vagy leginkább elmaradt. De mi is változott pontosan az elmúlt hónapokban? Az érettségi volt az egyik legnagyobb központi kérdése ennek az időszaknak, amelynek végül csak az írásbeli vizsgáit tartották meg.

Újra bevezetett majd elmaradt előrehozott érettségi

Idén tavasszal újra lehetett volna előrehozott vizsgát tenni természettudományos tantárgyakból is, ez a változás azonban csúszik az őszi vizsgaszezonra, mivel a koronavírus miatt elmaradtak ezek a vizsgák.

A középiskolás évektől ballagás nélkül kellett búcsúzniuk az érettségizőknek, néhány iskola tartotta csak meg az ünnepséget online. A középiskolás végzősökhöz hasonlóan az egyetemisták sem ünnepelhetnek, hiszen diplomaosztók sem lesznek. Ezenkívül elmaradtak az országos kompetenciamérések, a diákolimpiák, felfüggesztették az idei pedagógusminősítést is, és a külföldi nyelvtanulási program sem indul el 2020-ban.

Mielőtt online működésre állt volna át néhány nyelvvizsgaközpont, a tavaszi vizsgákat is törölték - ezzel együtt azonban a másik oldalról könnyítést vezettek be, a bentragadt diplomákat és az idei oklevelet is kiadják nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül. A még nem végzett egyetemisták számára pedig könnyítés, hogy idén nem lesz ösztöndíjas képzésről átsorolás önköltségesre.

A következő tanév sem lesz változástól mentes

Nemzeti alaptanterv, szakképzés, iskolaőrök  - elég a három fogalom, amiből máris rengeteg változásra következtethetünk a következő tanévre is. Arról nem is beszélve, hogy a három hónap távoktatás is nyomot hagy maga után. Milyen lesz ezek után az oktatás és hogyan pótolják a kimaradt tananyagot a diákok? A kérdések pedig ezzel sem fogynak el.

Februárban megjelent a módosított Nemzeti Alaptanterv, ami a tervek szerint az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe. Az alaptantervhez kapcsolódó szintén módosított kerettantervekről itt olvashattok. De átalakul az egész szakképzési rendszer, valamint 500 iskolában megjelennek az iskolaőrök is - előbbiről itt, utóbbiról pedig itt olvashatjátok a cikkeinket.

Átalakulnak az egyetemek is

Május végén megszületett a parlamenti döntés arról a hat magyar egyetemről, amelyeknek alapítói és fenntartói jogai 2020. augusztus 1-jétől vagyonkezelő alapítványokhoz kerül. De további intézményeknél is várható átalakulás.

„Az biztos, hogy a szakadék az oktatásban tovább növekedett"

L.Ritók Nórával beszélgettünk az elmúlt időszak tapasztalatiról, a távoktatás hatásairól a hátrányos helyzetű diákok családjában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.