A törvénymódosítások következményei: ez történt az alternatív iskolákkal

November közepén felmerült a hír, hogy bezárhatják az alternatív iskolákat, ugyanis a kormányhivataloktól a miniszterhez kerül az intézmények engedélyezési joga. Április 1-ig minden alternatív iskolának fennmaradási engedélyt kellene kérnie az oktatásért felelős minisztertől, aki egyelőre nem tisztázott szempontok alapján dönthetne arról, hogy az adott intézmény jövő szeptembertől tovább működhet-e.

A héten fogadta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közoktatásért felelős államtitkára az alternatív iskolák képviselőit, akik - azt a választ kapták, hogy a fennálló változást csupán formaságnak kell tekinteni, és szó sincs az alternatív iskolák megszüntetéséről, ritkításáról. Ugyanakkor, mivel az eddig megszerzett oktatási engedélyek elvesznek, amelyik iskola pedig nem vesz részt az eljárásban, annak automatikusan be kell zárnia jövőre.

Nem ez volt az első ilyen helyzet

Júliusban, mikor megszavazták a köznevelési törvény módosítását, szintén kétesnek bizonyult az alternatív iskolák, közülük is leginkább a Waldorf-iskolák helyzete. Az alternatív kerettanterv csak bizonyos - módosított - szempontoknak való megfelelés mellett lett jóváhagyható.

Ilyen például az, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tananyagtartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben. Valamint az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalttól. A változások miatt még a Szülői Hang is felszólalt, szerintük ezek a rendelkezések a Waldorf- és más alternatív iskolák számára betarthatatlanok lettek volna.

Az előző esethez hasonlóan itt is, miután a Magyar Waldorf Szövetség külön egyeztetett a felmerülő kérdéseket illetőleg, végül kiderült, lényegében minden működhet tovább úgy, ahogyan addig is.