Eldőlt: a Waldorf-iskolák ugyanúgy működhetnek tovább, mint eddig

Egyeztetett a Magyar Waldorf Szövetség az oktatási államtitkárral a Waldorf-iskolák eddigi kétesnek tűnő helyzetéről. A köznevelési törvény módosítása, és a szabályok változása ellenére a Waldorf-iskolák ugyanúgy működhetnek majd tovább, mint eddig.

  • Eduline

Ahogyan arról korábban már írtunk, a köznevelési törvény változása nem volt egyértelmű a Waldorf-iskolákra nézve. Nem lehetett egészen pontosan tudni, hogy az hogyan befolyásolja majd az alternatív iskola helyzetét. Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője akkori nyilatkozata szerint a héten mindenre szerettek volna fényt deríteni.

Így is történt, az Index megkeresésére az ügyvezető elmondta, szerdán személyesen egyeztettek Bódis József oktatási államtitkárral és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárral - és szerencsére megnyugtató válaszokat kaptak kérdéseikre.

A szöveges értékelés lehetősége eddig is szinte biztos volt, hogy továbbra is maradhat, azonban a kerettantervhez való igazodás megszabása aggályokat okozott: "nem volt egyértelmű, mit is jelent az, hogy a kerettanterv tantárgyi struktúrájától nem térhetünk el 30 százaléknál nagyobb mértékben" - mondta az Indexnek Szabó Zoltán. Az egyeztetés során azonban kiderült, a Waldorf-iskolák eddigi gyakorlata megfelel a módosított köznevelési törvénynek is - így megoldódott minden eddigi bizonytalan kérdés.

Ami pedig az óvoda- és tankötelességet illeti, habár a döntések joga az Oktatási Hivatalhoz (utóbbi), valamint a kormányhivatalokhoz (előbbi kérdéskör) fog kerülni, Szabó Zoltán szerint továbbra is az óvoda véleményére fognak támaszkodni, ami a döntéseket illeti, de hozzáteszi: a központosítás jelentős többletadminisztrációt fog okozni, de érdemben nem korlátozza a szülők jogait sem.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Komoly gondokat jelenthet a köznevelési törvény módosítása az óvodákban

Múlt héten szavazta meg az Országgyűlés a köznevelési törvény módosítását, ami több ponton is érinti az óvodások, óvodapedagógusok és a szülők helyzetét is. Az óvodába járási kötelezettség alóli felmentés korhatára ötről négy évre csökken, az eddigi rugalmas iskolakezdést pedig felváltja hatéves korban kötelező iskolakezdés. Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnökével beszélgettünk a változásokról.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.