A Fővárosi Törvényszék megakasztotta a Pázmány Campus építését
Amíg a jogvédelem él, addig engedélyköteles munkák nem kezdhetők meg és nem folytathatók.
A „Mit kíván a Józsefváros?” címmel közzétett pontok a kerület mindennapi problémáira reagálnak. A kerület vezetése mindenekelőtt azt szeretné, ha a kormány partnerként tekintene a fővárosra és az önkormányzatokra. Ehhez kapcsolódik az a kérés is, hogy a kötelező feladatok finanszírozása igazodjon a valós költségekhez, valamint rendezzék a közszolgáltatásban dolgozók bérét. Külön kiemelik a szolidaritási adót, amelyből számításaik szerint eddig több mint 8 milliárd forintot vontak el Józsefvárostól.
A lakhatási helyzet szintén központi elem: a kerület országos lakáspolitikát sürget, amely támogatja az önkormányzati bérlakások fenntartását és felújítását. Ezzel párhuzamosan csökkentenék a hajléktalanellátásban rájuk nehezedő aránytalan terheket, és háromoldalú egyeztetést kezdeményeznének az állammal és a fővárossal az ellátórendszer igazságosabb elosztásáról.
A közbiztonság kérdésében több rendőrt kérnek a kerületbe, és azt is szeretnék elérni, hogy a helyi állományt ne vezényeljék el máshová. Emellett működő drogpolitikát sürgetnek, amely a megelőzésre és az ártalomcsökkentésre épül, nem pedig „pótcselekvésekre”.
Megemlékezés Józsefvárosban a Magyar Rádió épületénél
Jakó Barbara
A Pázmány Campus építésének viszontagságai
A követelések között hangsúlyosan megjelenik az önkormányzati jogkörök visszaállítása is. Ide tartozik az építésügyi hatósági jogosítványok visszaadása, valamint az, hogy a kiemelt állami beruházások esetében ismét legyen érdemi helyi kontroll. Ebben a körben említik meg a Pázmány Campus ügyét is, a 11. pont így szól:
[Mit kíván Józsefváros?] A Pázmány Campus építésének felülvizsgálatát, és helyiekkel való érdemi egyeztetések azonnali megkezdését az érintett lakosok érdekeinek érvényesítése érdekében.
A Pázmány Campus ügye még évekkel ezelőtt indult, amikor a kormány bejelentette, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára új, egységes budapesti campust hozna létre a Palotanegyedben, Józsefvárosban. A beruházást hamar kiemelt jelentőségűvé nyilvánították, ami felgyorsította az engedélyezési folyamatokat, ugyanakkor jelentősen korlátozta az önkormányzat beleszólását. Már ekkor megjelentek az első kritikák, főként amiatt, hogy a projekt több meglévő épület (köztük a korábbi Magyar Rádió épületének) bontásával és a környék jelentős átalakításával járna.
2023-2024-ben éleződött ki igazán a konfliktus, amikor megindultak az előkészítési munkák. Ekkor több tüntetést is szerveztek: diákok élőlánccal tiltakoztak a Palotanegyedben, helyi lakosok és civil szervezetek pedig demonstrációkon és fórumokon bírálták a beruházást, elsősorban az egyeztetés hiánya és a rádiós épületek sorsa miatt. A konfliktus politikai szintre is emelkedett, Pikó András és az önkormányzat többször is jelezte, hogy szerintük a projekt aránytalan terheket ró a kerületre.
A legújabb fejlemények már a jogi szakaszhoz kapcsolódnak: az önkormányzat megtámadta az építési engedélyt, és a bíróság ideiglenesen le is állította a beruházást a per végéig.
