A Fővárosi Törvényszék megakasztotta a Pázmány Campus építését

Amíg a jogvédelem él, addig engedélyköteles munkák nem kezdhetők meg és nem folytathatók.

A Fővárosi Törvényszék végzésben azonnali jogvédelmet rendelt el a Pázmány Campus építési engedélyével szemben – írja a Józsefvárosi Önkormányzat. Az önkormányzat, a Szentkirályi utca 29–31. szám alatti társasház és a Fővárosi Önkormányzat is keresetlevelet nyújtott be a bíróságon a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal által kiadott építési engedéllyel szemben.

A bíróság döntése értelmében a per lezárásáig nem folytatódhat az építkezés, ugyanakkor ez az intézkedés nem jelenti az eljárás végleges lezárását, csupán átmeneti jogvédelmet biztosít.

A Pázmány Campus beruházását évek óta tervezik, a kivitelezés azonban csak 2024-ben indult el igazán. Ez jelentős ellenállást váltott ki a környék lakóiból, akik több alkalommal is tiltakoztak a bontási munkálatok ellen. Már a projekt tényleges megkezdése előtt is civil kezdeményezések indultak a Magyar Rádió épületeinek megőrzéséért, illetve a környéken élők otthonainak védelmében.

A Józsefvárosi Önkormányzat közleménye szerint a keresetlevélben hangsúlyozták: az építési engedély alapján olyan munkák indulhattak volna el, amelyek később nem vagy csak részben lennének helyreállíthatók. Ez különösen igaz a műemléki védelem alatt álló épületekre.

A bíróság indoklása szerint az engedély a nemzeti emléknek minősülő Eszterházy- és Károlyi-palotában is olyan bontási és átalakítási munkálatokat érint, amelyek visszafordíthatatlan változásokat eredményezhetnének. Éppen ezért a jogvédelem a per jogerős lezárásáig fennmarad.

Amennyiben a bíróság a későbbiekben jogszerűnek ítéli meg az építési engedélyt, a beruházás folytatása lehetővé válik. A mostani döntés ellen a közléstől számított nyolc napon belül fellebbezés nyújtható be a Fővárosi Ítélőtáblához.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.