A Fővárosi Törvényszék megakasztotta a Pázmány Campus építését

Amíg a jogvédelem él, addig engedélyköteles munkák nem kezdhetők meg és nem folytathatók.

A Fővárosi Törvényszék végzésben azonnali jogvédelmet rendelt el a Pázmány Campus építési engedélyével szemben – írja a Józsefvárosi Önkormányzat. Az önkormányzat, a Szentkirályi utca 29–31. szám alatti társasház és a Fővárosi Önkormányzat is keresetlevelet nyújtott be a bíróságon a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal által kiadott építési engedéllyel szemben.

A bíróság döntése értelmében a per lezárásáig nem folytatódhat az építkezés, ugyanakkor ez az intézkedés nem jelenti az eljárás végleges lezárását, csupán átmeneti jogvédelmet biztosít.

A Pázmány Campus beruházását évek óta tervezik, a kivitelezés azonban csak 2024-ben indult el igazán. Ez jelentős ellenállást váltott ki a környék lakóiból, akik több alkalommal is tiltakoztak a bontási munkálatok ellen. Már a projekt tényleges megkezdése előtt is civil kezdeményezések indultak a Magyar Rádió épületeinek megőrzéséért, illetve a környéken élők otthonainak védelmében.

A Józsefvárosi Önkormányzat közleménye szerint a keresetlevélben hangsúlyozták: az építési engedély alapján olyan munkák indulhattak volna el, amelyek később nem vagy csak részben lennének helyreállíthatók. Ez különösen igaz a műemléki védelem alatt álló épületekre.

A bíróság indoklása szerint az engedély a nemzeti emléknek minősülő Eszterházy- és Károlyi-palotában is olyan bontási és átalakítási munkálatokat érint, amelyek visszafordíthatatlan változásokat eredményezhetnének. Éppen ezért a jogvédelem a per jogerős lezárásáig fennmarad.

Amennyiben a bíróság a későbbiekben jogszerűnek ítéli meg az építési engedélyt, a beruházás folytatása lehetővé válik. A mostani döntés ellen a közléstől számított nyolc napon belül fellebbezés nyújtható be a Fővárosi Ítélőtáblához.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.