Már 3-4 elképzelés is készült a campus hasznosítására, döntés viszont még mindig nem született és az alapítvány pontos tevékenységéről sem lehet sokat tudni.
Az egykor piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemi (PPKE) campus épületei már lassan négy éve üresen állnak, állapotuk folyamatosan romlik, miközben az ingatlanokat kezelő alapítvány bérköltsége az évi 1,5 milliárd forintot is meghaladja– írja a Népszava.
A PPKE piliscsabai campusa egy egyedülálló építészeti és oktatási projektként indult, aminek építkezése a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb egyetemi beruházását jelentette.
A campus azonban a kezdetektől fogva logisztikai és működési kihívásokkal küzdött. A várostól való távolsága, a közlekedési nehézségek, valamint a széttagolt egyetemi struktúra miatt a hallgatói és oktatói igények hosszú távon nem igazán találkoztak az eredeti tervekkel. Így az állam és az egyetem közötti megállapodás részeként 2020-ban a kormány a Magyar Rádió emblematikus palotanegyedbeli épületeit „elcserélte” a PPKE ingatlanegyüttesére.
A csere óta lassan négy év telt el, de még mindig nem döntötték el, hogy pontosan mi lesz a régi campus sorsa, pedig annak hasznosítására már 3-4 elképzelés is készült.
A hátrahagyott épületek kezelését egy 2021 szeptemberében 6 milliárdos tőkével megalapozott alapítványra bízták, aminek fő feladata a humán kutatási lehetőségek fejlesztését, egy nemzeti tudáspark, oktató- és képzési központ létrehozását, valamint a nemzeti identitástudat és összetartozás erősítése lett.
Bár az alapítvány alatt már létrejött két könyv, három konferencia és egy kisebb épület felújítása, a működésének ezenkívül nincs több látható jele. A legtöbb pénz ugyanis nem a tevékenységekre, hanem a bérekre és az egyéb személyi juttatásokra megy el.
A Népszavának adott beszámolók szerint 2022-ben 388,5 milliót vittek a bérek és juttatások, míg 2023-ra 632,8 milliós kiadást jelentett az alapítvány kuratóriumnak felügyelőbizottságának és 45 munkatársának foglalkoztatása. 2024-ben pedig 557 milliót terveztek be erre a célra a költségvetésben.
„A külső szemlélő számára szinte láthatatlan munkát végző alapítvány 1,6 milliárdot költött eddig a saját embereire.”
A piliscsabai Pázmány-campus jövőjével kapcsolatban új találgatások jelentek meg, miután a kormány benyújtotta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Az állam az Akadémia ingatlanvagyonának egy részét, köztük 49 épületet, összesen 80 milliárd forintért venné át. Az így megszerzett ingatlanok jövőbeni funkciói bizonytalanok, de már most pletykák keringenek arról, hogy kutatói bázisként nem mindegyik maradna meg.
A Népszava megkeresésére a kormány nem adott konkrét választ arról, hogy a piliscsabai campus esetleg nemzeti tudásközpontként szolgálna-e, csupán annyit közölt, hogy a hasznosításáról még nincs döntés.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
