Már 3-4 elképzelés is készült a campus hasznosítására, döntés viszont még mindig nem született és az alapítvány pontos tevékenységéről sem lehet sokat tudni.
Az egykor piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemi (PPKE) campus épületei már lassan négy éve üresen állnak, állapotuk folyamatosan romlik, miközben az ingatlanokat kezelő alapítvány bérköltsége az évi 1,5 milliárd forintot is meghaladja– írja a Népszava.
A PPKE piliscsabai campusa egy egyedülálló építészeti és oktatási projektként indult, aminek építkezése a rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb egyetemi beruházását jelentette.
A campus azonban a kezdetektől fogva logisztikai és működési kihívásokkal küzdött. A várostól való távolsága, a közlekedési nehézségek, valamint a széttagolt egyetemi struktúra miatt a hallgatói és oktatói igények hosszú távon nem igazán találkoztak az eredeti tervekkel. Így az állam és az egyetem közötti megállapodás részeként 2020-ban a kormány a Magyar Rádió emblematikus palotanegyedbeli épületeit „elcserélte” a PPKE ingatlanegyüttesére.
A csere óta lassan négy év telt el, de még mindig nem döntötték el, hogy pontosan mi lesz a régi campus sorsa, pedig annak hasznosítására már 3-4 elképzelés is készült.
A hátrahagyott épületek kezelését egy 2021 szeptemberében 6 milliárdos tőkével megalapozott alapítványra bízták, aminek fő feladata a humán kutatási lehetőségek fejlesztését, egy nemzeti tudáspark, oktató- és képzési központ létrehozását, valamint a nemzeti identitástudat és összetartozás erősítése lett.
Bár az alapítvány alatt már létrejött két könyv, három konferencia és egy kisebb épület felújítása, a működésének ezenkívül nincs több látható jele. A legtöbb pénz ugyanis nem a tevékenységekre, hanem a bérekre és az egyéb személyi juttatásokra megy el.
A Népszavának adott beszámolók szerint 2022-ben 388,5 milliót vittek a bérek és juttatások, míg 2023-ra 632,8 milliós kiadást jelentett az alapítvány kuratóriumnak felügyelőbizottságának és 45 munkatársának foglalkoztatása. 2024-ben pedig 557 milliót terveztek be erre a célra a költségvetésben.
„A külső szemlélő számára szinte láthatatlan munkát végző alapítvány 1,6 milliárdot költött eddig a saját embereire.”
A piliscsabai Pázmány-campus jövőjével kapcsolatban új találgatások jelentek meg, miután a kormány benyújtotta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Az állam az Akadémia ingatlanvagyonának egy részét, köztük 49 épületet, összesen 80 milliárd forintért venné át. Az így megszerzett ingatlanok jövőbeni funkciói bizonytalanok, de már most pletykák keringenek arról, hogy kutatói bázisként nem mindegyik maradna meg.
A Népszava megkeresésére a kormány nem adott konkrét választ arról, hogy a piliscsabai campus esetleg nemzeti tudásközpontként szolgálna-e, csupán annyit közölt, hogy a hasznosításáról még nincs döntés.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
