Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Pázmány Campus beruházás körüli feszültségek újabb fejezetéhez érkeztek, miután a Kormány sajtótájékoztatót tartott a projektről, melyre Pikó András szerint sem a kerület önkormányzatát, sem a helyi lakókat nem hívták meg.
Józsefváros polgármestere Facebook-oldalán reagált az eseményekre, élesen bírálva a történteket és cáfolva a sajtótájékoztatón elhangzott állításokat.
„Nem közösségi tervezés, hanem költségvetési kényszer.”
Pikó posztjában hangsúlyozta: az önkormányzatot semmilyen formában nem vonták be a tájékoztatóba, annak ellenére, hogy a beruházás közvetlenül érinti a kerületet és annak lakóit. „Ez önmagában sokat elárul” – írja, hozzátéve, hogy a sajtótájékoztatón elhangzott állítások több ponton is félrevezetők, vagy egyenesen valótlanok.
A polgármester szerint a kormány a költségvetési kényszert próbálja pozitívumként tálalni. Mint írja, „a drága, túlárazott tervek kifizetésére már nincs fedezet, ezért különböző elemeket egyszerűen kihúztak a beruházásból, majd ezeket a változtatásokat közösségi sikernek próbálják beállítani”.
Elkészültek a Pázmány Campus új tervei – olcsóbb lett a kivitelezés
A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a tervek a lakosság és az önkormányzat kérésére módosultak, ezt azonban Pikó határozottan cáfolja. Bejegyzésében rámutat: a valódi társadalmi egyeztetést maga az önkormányzat kezdeményezte és bonyolította le 2024 tavaszán, és a módosítások nem ezen egyeztetések, hanem kizárólag anyagi megfontolások alapján történtek.
Kiemelte azt is, hogy az „5%-os csökkenés” és „zöldebb telek” már a 2024-es tervekben is szerepelt, így ezek újként való bemutatása nem más, mint „az eddigi tervek újracsomagolása”.
A kormányzati álláspont szerint a mélygarázs, föld alatti tornacsarnok és résfalazás elhagyása csökkenti a környezeti terhelést, Pikó viszont úgy látja, hogy ezek a változások sem környezetvédelmi, hanem költségvetési megfontolások eredményei. Mint írja: „a föld alá tervezett tornacsarnok és mélygarázs eleve életszerűtlen és értelmezhetetlenül drága volt.”
A tájékoztatón elhangzott, hogy a szomszédos épületek külső szigetelést és bádogosmunkát kaphatnak. Pikó szerint azonban ez nem szívesség, hanem jogszabályi kötelezettség, amit a beruházónak minden esetben biztosítania kell.
A polgármester külön kitért arra is, hogy a „személyes egyeztetés” kormányzati állítása hamis. A poszt szerint egyetlen ilyen alkalom volt, amikor Lázár János megjelent a bontási területen, és röviden beszélt néhány ott tartózkodóval.
A kormány azt is közölte, hogy a környező utcákat is felújítják, a polgármester ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy „a bontás során az utcák állapota sokat romlott, helyreállítást azonban nem végeznek, sőt, még a port sem takarítják el.”
Emellett felveti: ha a projekt költségeit már most csökkenteni kellett, hogyan lehetne forrás a közterületek felújítására vagy akár több tucat lakás megvásárlására?
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.