A Magyar Rádió egykori épületének bontása hamarosan befejeződik és a sokadik építkezési terv bemutatása után a Pázmány Péter katolikus Egyetem új campusának építése pedig elkezdődhet. A jelenlegi tervek az eddigi legolcsóbbak.
Lánszki Regő, építészeti államtitkár szerdai sajtótájékoztatóján ismertette a Pázmány Campus újabb módosításait, amit a helyi lakosság és az önkormányzat kéréseinek figyelembevételével készítettek el – írta a VG. Ezalapján a terv 30 százalékkal olcsóbb, 137 milliárd forintból megvalósítható projektté módosult, és közben az egyik sarkalatos pont a 7 százalékos zöldfelület 20 százalékra növekedett.
Az alábbi módosításokat végezték el:
A Magyar Rádió egykori épülettömbjének megsemmisítése tavaly szeptemberben kezdődött, akkor még sokan próbáltak demonstrálni ellen, azóta viszont már szinte teljesen befejeződött a bontás. A tervek szerint nyáron már a megmaradt épületek homlokzatát és a környező utcákat fogják felújítani és hamarosan az állam a környékbeli lakóingatlanok tulajdonosainak felajánlja a lakások felvásárlását.
A Pázmány Campus a kiviteli szerződés hatályba lépésétől számítva 900 nap alatt készül el.
A végleges, az építésiengedély-kérelem alapjául szolgáló tervek elkészítésekor a legköltségesebb elemeket vették ki. Tehát
A Pázmány Campus építését évek óta tervezik, de tavaly augusztusban indult el rohamléptekben a projekt kivitelezése. Ez pedig erős visszhangot keltett a környék lakóiban is, mint említettük nem egyszer próbáták megakadályozni a bontást is, de a még jóval a projekt tényleges kezdete előtt harcoltak a Magyar Rádió megőrzéséért, illetve a környéken lakók az otthonaikért.
Jelen állás szerint már csak a kivitelezők ajánlatát várják a projekt utolsó lépcsőjének elindításához, hogy az egyetem új Budapesti campusa elkészülhessen. Viszont közben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori kampusza évek óta elhagyatottan áll Piliscsabán.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
