Megkezdődik a Pázmány-campus építése: szeptemberben lebontják a Magyar Rádió épületeit

32600 négyzetméteren, 8 épületet fognak lebontani a VIII. kerületben, hogy helyet csináljanak az egyetem új campusának.

Elindul a Pázmány-projekt: augusztusban az épületek kiürítései, szeptemberben pedig már a bontási munkálatok is elkezdődnek – írja a Népszava.

Július 29-én kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a projektet, két napra rá, július 31-én pedig Lánszki Regő építészeti államtitkár tartott sajtótájékoztatót a Károlyi-palota előtt. Ezt követően egyből körbe is kordonozták a Nemzeti Múzeum mögött lévő területet.

A civilek tiltakozása ellenére kezdik meg a Pázmány egyetem új campusának megépítését. A minisztérium terve szerint jövő év tavaszára lebontják a Magyar Rádió mára már ikonikusnak számító épületegyüttesét, és további három régi bérházat is.

Lánszki a tájékoztatón arra is kitért, hogy a közelben élőknek addig kell átgondolni, mit is akarnak. Ezzel arra utalt, hogy korábban Lázár János miniszter már bejelentette, hogy a beruházás közvetlen környezetében több társasház lakástulajdonosának is vételi ajánlatot tesznek. Azoknak, akik nem akarják eladni otthonaikat, a WHB felméri a lakásaikat, hogy a bontáskor keletkező esetleges sérüléseket a kivitelezőnek garanciálisan köteles legyen a munka végén kijavítani.

A bontás ilyen korai megkezdése azonban meglepő, ugyanis a civil Zöld Palotanegyedért Csoport három pert indított az új campus-beruházása ellen, amelyben a bontási engedélyt is megtámadták. Bár a bíróság elutasította az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmüket, az ehhez kapcsolódó per csak szeptemberben fog elkezdődni.

Pikó András polgármester szerint az állam részéről

„nincs érdemi szándék, és nem is volt soha, olyan megoldásra, amely a helyi lakosok szempontjait minimálisan is méltányolta volna a Pázmány-projekt kapcsán”.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.