32600 négyzetméteren, 8 épületet fognak lebontani a VIII. kerületben, hogy helyet csináljanak az egyetem új campusának.
Elindul a Pázmány-projekt: augusztusban az épületek kiürítései, szeptemberben pedig már a bontási munkálatok is elkezdődnek – írja a Népszava.
Július 29-én kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a projektet, két napra rá, július 31-én pedig Lánszki Regő építészeti államtitkár tartott sajtótájékoztatót a Károlyi-palota előtt. Ezt követően egyből körbe is kordonozták a Nemzeti Múzeum mögött lévő területet.
A civilek tiltakozása ellenére kezdik meg a Pázmány egyetem új campusának megépítését. A minisztérium terve szerint jövő év tavaszára lebontják a Magyar Rádió mára már ikonikusnak számító épületegyüttesét, és további három régi bérházat is.
Lánszki a tájékoztatón arra is kitért, hogy a közelben élőknek addig kell átgondolni, mit is akarnak. Ezzel arra utalt, hogy korábban Lázár János miniszter már bejelentette, hogy a beruházás közvetlen környezetében több társasház lakástulajdonosának is vételi ajánlatot tesznek. Azoknak, akik nem akarják eladni otthonaikat, a WHB felméri a lakásaikat, hogy a bontáskor keletkező esetleges sérüléseket a kivitelezőnek garanciálisan köteles legyen a munka végén kijavítani.
A bontás ilyen korai megkezdése azonban meglepő, ugyanis a civil Zöld Palotanegyedért Csoport három pert indított az új campus-beruházása ellen, amelyben a bontási engedélyt is megtámadták. Bár a bíróság elutasította az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmüket, az ehhez kapcsolódó per csak szeptemberben fog elkezdődni.
Pikó András polgármester szerint az állam részéről
„nincs érdemi szándék, és nem is volt soha, olyan megoldásra, amely a helyi lakosok szempontjait minimálisan is méltányolta volna a Pázmány-projekt kapcsán”.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
