Az Orbán Viktor által aláírt rendelet a kihirdetés utáni nyolcadik napon fog hatályba lépni.
A Magyar Közlönyben július 29-én megjelent rendelet szerint a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt jelölte ki a kormány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bővítésének a koordinálásra – írja a Telex.
A VIII. kerületbe tervezett új egyetemi campus megépítését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánították, azonban az tervek megvalósításának folyamata már évek óta húzódik.
A Palotanegyedbe tervezett építkezés miatt már kezdettől fogva tiltakoztak a civil szervezetek és a lakosság. Az állam 2020-ban „ingyenesen és per-, teher- és igénymentesen” átadta a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a Magyar Rádió korábbi épületegyüttesét, amiért cserébe átvette az egyetem korábbi piliscsabai Makovecz-campusát.
A tervek szerint a fejlesztések a rádió régi épületeinek lebontásával járna, ami miatt a Józsefvárosi Önkormányzat már egyeztetést kezdeményezett és lakossági fórumokat hívott össze. Azonban hamar világossá vált, hogy a terveket nem fogják tudni megváltoztatni.
Az ott élők a növekvő egyetemisták létszámát is nehezményezik, ugyanis a campus területére terveznek építeni többek között egy kézilabdacsarnokot, egy 750 négyzetméteres fitnesztermet, egy 200 fős kollégiumot, egy 500 fős előadótermet, egy 400 fős éttermet, illetve egy egyetemi kápolnát is. Emellé pedig még tartoznának az egyetem működéséhez elengedhetetlen irodák, tantermek, laboratóriumok és a könyvtár.
Bár Lázár János felajánlotta a lakóknak, hogy felújítják a beruházás közvetlen szomszédságában lévő utcák társasházainak homlokzatait, illetve az útburkolatokat, Pikó András kerületi polgármester szerint a fejlesztések a most ott élők kivásárlását és otthonvesztését célozzák.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
