A Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusának megépítéséhez kijelölt területen hétfőn kezdték el lebontani a Magyar Rádió épületét. A munkások és az épület lebontása ellen tiltakozók között konfliktus alakult ki.
"Egy pár dolgon már túl vagyok, amióta politikával foglalkozom. Megfenyegettek, lökdöstek. Fújtak le könnygázzal, csavarta ki a kezem rendőr, amiben a képviselői igazolványomat adtam át neki. Nos, ma el akart ütni egy kamion minket, amiért a Magyar Rádió épületét akarjuk megvédeni, ami történelmi örökségünk része" - számolt be róla Gelencsér Ferenc, a Momentum országgyűlési képviselője.
Július 29-én jelent meg a kormányrendelet, amiben nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának megépítését. A Palotanegyedbe tervezett egyetemi épület hónapok óta vita tárgya; megépítéséhez ugyanis lebontják a Magyar Rádió épületeggyüttesét és további három bérházat.
Pikó András polgármester ezzel kapcsolatban korábban azt mondta; fogalma sincs senkinek, mi fog történni majd a lakóházakkal és a benne élőkkel, és azt sem tudják, hogy a környéken élők biztonságát milyen mértékben veszélyezteti a mindenfajta előkészítés nélküli bontás.
A Magyar Rádió ikonikus épületének lebontása szeptember 2-án kezdődött. Az építésre kijelölt terület egyik bejáratát azonban tiltakozók állták el, akiket Gelencsér videója szerint egy helyszínre érkező nyerges vontató megpróbált eltolni.
A felvételen az látható, hogy a sofőr először csak lassan megközelíti a jármű előtt álló embereket, majd hozzájuk is ér és lassan tolni kezdi őket.
Ezt követően a vontató ajtaját az egyik tüntető kinyitja, a járműt vezető férfi pedig többször is arra kéri az embereket, hogy engedjék el az ajtót és menjenek az útból. A férfi végül kiszállt a járműből és gyalog ment be az építésre kijelölt területre.
A helyszínre állítólag rendőrt is hívtak. Ehhez Gelencsér szerint a helyszínen dolgozó munkások és a tiltakozók is ragaszkodtak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
