A Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusának megépítéséhez kijelölt területen hétfőn kezdték el lebontani a Magyar Rádió épületét. A munkások és az épület lebontása ellen tiltakozók között konfliktus alakult ki.
"Egy pár dolgon már túl vagyok, amióta politikával foglalkozom. Megfenyegettek, lökdöstek. Fújtak le könnygázzal, csavarta ki a kezem rendőr, amiben a képviselői igazolványomat adtam át neki. Nos, ma el akart ütni egy kamion minket, amiért a Magyar Rádió épületét akarjuk megvédeni, ami történelmi örökségünk része" - számolt be róla Gelencsér Ferenc, a Momentum országgyűlési képviselője.
Július 29-én jelent meg a kormányrendelet, amiben nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának megépítését. A Palotanegyedbe tervezett egyetemi épület hónapok óta vita tárgya; megépítéséhez ugyanis lebontják a Magyar Rádió épületeggyüttesét és további három bérházat.
Pikó András polgármester ezzel kapcsolatban korábban azt mondta; fogalma sincs senkinek, mi fog történni majd a lakóházakkal és a benne élőkkel, és azt sem tudják, hogy a környéken élők biztonságát milyen mértékben veszélyezteti a mindenfajta előkészítés nélküli bontás.
A Magyar Rádió ikonikus épületének lebontása szeptember 2-án kezdődött. Az építésre kijelölt terület egyik bejáratát azonban tiltakozók állták el, akiket Gelencsér videója szerint egy helyszínre érkező nyerges vontató megpróbált eltolni.
A felvételen az látható, hogy a sofőr először csak lassan megközelíti a jármű előtt álló embereket, majd hozzájuk is ér és lassan tolni kezdi őket.
Ezt követően a vontató ajtaját az egyik tüntető kinyitja, a járműt vezető férfi pedig többször is arra kéri az embereket, hogy engedjék el az ajtót és menjenek az útból. A férfi végül kiszállt a járműből és gyalog ment be az építésre kijelölt területre.
A helyszínre állítólag rendőrt is hívtak. Ehhez Gelencsér szerint a helyszínen dolgozó munkások és a tiltakozók is ragaszkodtak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
