Így alakítaná át a felsőoktatást a TISZA

A felsőoktatásban dolgozók fizetésének rendezése és az egyetemek autonómiájának visszaállítása - többek között ezek is szerepelnek a TISZA oktatási programjában. Mutatjuk a részleteket.

A TISZA oktatási programja a felsőoktatással is foglalkozik.

Többek között:

  • A közoktatás fejlesztésével elérjük, hogy minél szélesebb rétegnek legyen elérhető az egyetemekre való bekerülés, a felsőoktatásban való részvétel, a diplomások aránya elérje az uniós átlagot.
  • Visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját, megszüntetjük a KEKVA-modellt.
  • 2035-ig a világ élmezőnyébe, a globális TOP200-ba juttatunk legalább egy magyar egyetemet.
  • Bérrendezést hajtunk végre a felsőoktatási oktatók és kutatók körében, valamint a PhD-képzésben.

Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a 2026-os felvételi eljárásban nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, hiszen összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Viszont még mindig több száz olyan szak, melyet első helyen nem jelölt meg senki sem. Ezeknek nagy része valamilyen pedagógusképzés.

A modellváltott egyetemek helyzetét az Erasmus miatt kellene rendezni, hiszen ezeket az egy egyetemeket kizárták a programból. Hankó Balázs nemrég beszélt az ATV-ben arról, hogy milyen lépéseket tettek eddig, hogy visszakerülhessenek a modellváltott egyetemek az Erasmus programba. A vita 2022 őszén indult, amikor az Európai Bizottság összeférhetetlenségi feltételeket fogalmazott meg az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaira vonatkozóan. Állítása szerint a magyar Országgyűlés elfogadta a kért törvénymódosításokat, a politikusok kiléptek a kuratóriumokból, és további szigorításokat is bevezettek, ennek ellenére a kizárás érvényben maradt.

Az Európai Unió álláspontja szerint ugyanakkor a modellváltás után létrejött kuratóriumi struktúra továbbra is összeférhetetlenségi és átláthatósági kockázatot jelent az uniós források felhasználásában. A döntést az uniós tagállamok hozták meg, a Bizottság javaslata alapján, és addig tartják fenn a korlátozást az Erasmus+ és a Horizont program új pályázataira, amíg szerintük nem rendeződnek megnyugtatóan a függetlenségi és ellenőrizhetőségi garanciák.

Ezen kívül a felsőoktatásban dolgozók fizetésemelésére is szükség lenne. A győri egyetemen például van olyan egyetemi docens, aki kevesebbet keres, mint egy kezdő pedagógus.

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.