Így alakítaná át a felsőoktatást a TISZA

A felsőoktatásban dolgozók fizetésének rendezése és az egyetemek autonómiájának visszaállítása - többek között ezek is szerepelnek a TISZA oktatási programjában. Mutatjuk a részleteket.

A TISZA oktatási programja a felsőoktatással is foglalkozik.

Többek között:

  • A közoktatás fejlesztésével elérjük, hogy minél szélesebb rétegnek legyen elérhető az egyetemekre való bekerülés, a felsőoktatásban való részvétel, a diplomások aránya elérje az uniós átlagot.
  • Visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját, megszüntetjük a KEKVA-modellt.
  • 2035-ig a világ élmezőnyébe, a globális TOP200-ba juttatunk legalább egy magyar egyetemet.
  • Bérrendezést hajtunk végre a felsőoktatási oktatók és kutatók körében, valamint a PhD-képzésben.

Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a 2026-os felvételi eljárásban nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, hiszen összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Viszont még mindig több száz olyan szak, melyet első helyen nem jelölt meg senki sem. Ezeknek nagy része valamilyen pedagógusképzés.

A modellváltott egyetemek helyzetét az Erasmus miatt kellene rendezni, hiszen ezeket az egy egyetemeket kizárták a programból. Hankó Balázs nemrég beszélt az ATV-ben arról, hogy milyen lépéseket tettek eddig, hogy visszakerülhessenek a modellváltott egyetemek az Erasmus programba. A vita 2022 őszén indult, amikor az Európai Bizottság összeférhetetlenségi feltételeket fogalmazott meg az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaira vonatkozóan. Állítása szerint a magyar Országgyűlés elfogadta a kért törvénymódosításokat, a politikusok kiléptek a kuratóriumokból, és további szigorításokat is bevezettek, ennek ellenére a kizárás érvényben maradt.

Az Európai Unió álláspontja szerint ugyanakkor a modellváltás után létrejött kuratóriumi struktúra továbbra is összeférhetetlenségi és átláthatósági kockázatot jelent az uniós források felhasználásában. A döntést az uniós tagállamok hozták meg, a Bizottság javaslata alapján, és addig tartják fenn a korlátozást az Erasmus+ és a Horizont program új pályázataira, amíg szerintük nem rendeződnek megnyugtatóan a függetlenségi és ellenőrizhetőségi garanciák.

Ezen kívül a felsőoktatásban dolgozók fizetésemelésére is szükség lenne. A győri egyetemen például van olyan egyetemi docens, aki kevesebbet keres, mint egy kezdő pedagógus.

Hozzászólások

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.