A TISZA oktatási programja a felsőoktatással is foglalkozik.
Többek között:
- A közoktatás fejlesztésével elérjük, hogy minél szélesebb rétegnek legyen elérhető az egyetemekre való bekerülés, a felsőoktatásban való részvétel, a diplomások aránya elérje az uniós átlagot.
- Visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját, megszüntetjük a KEKVA-modellt.
- 2035-ig a világ élmezőnyébe, a globális TOP200-ba juttatunk legalább egy magyar egyetemet.
- Bérrendezést hajtunk végre a felsőoktatási oktatók és kutatók körében, valamint a PhD-képzésben.
Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a 2026-os felvételi eljárásban nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, hiszen összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Viszont még mindig több száz olyan szak, melyet első helyen nem jelölt meg senki sem. Ezeknek nagy része valamilyen pedagógusképzés.
A modellváltott egyetemek helyzetét az Erasmus miatt kellene rendezni, hiszen ezeket az egy egyetemeket kizárták a programból. Hankó Balázs nemrég beszélt az ATV-ben arról, hogy milyen lépéseket tettek eddig, hogy visszakerülhessenek a modellváltott egyetemek az Erasmus programba. A vita 2022 őszén indult, amikor az Európai Bizottság összeférhetetlenségi feltételeket fogalmazott meg az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaira vonatkozóan. Állítása szerint a magyar Országgyűlés elfogadta a kért törvénymódosításokat, a politikusok kiléptek a kuratóriumokból, és további szigorításokat is bevezettek, ennek ellenére a kizárás érvényben maradt.
Az Európai Unió álláspontja szerint ugyanakkor a modellváltás után létrejött kuratóriumi struktúra továbbra is összeférhetetlenségi és átláthatósági kockázatot jelent az uniós források felhasználásában. A döntést az uniós tagállamok hozták meg, a Bizottság javaslata alapján, és addig tartják fenn a korlátozást az Erasmus+ és a Horizont program új pályázataira, amíg szerintük nem rendeződnek megnyugtatóan a függetlenségi és ellenőrizhetőségi garanciák.
Ezen kívül a felsőoktatásban dolgozók fizetésemelésére is szükség lenne. A győri egyetemen például van olyan egyetemi docens, aki kevesebbet keres, mint egy kezdő pedagógus.
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.