Egyházi egyetemek – növekvő népszerűség, pluszpontok a hitéletért
Az egyházi egyetemek népszerűsége az elmúlt években folyamatosan növekedett. A nagyobb intézményekbe a 2024-es felvételin már több mint tízezren adták be a jelentkezésüket.
Március 13-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, amely több egyházi felsőoktatási képzésen szerzett végzettséget is elfogadhatóvá tenne a szociális, gyerekvédelmi és kulturális területen betölthető állásoknál.
A Belügyminisztérium oldalán megjelent rendelettervezet szerint több egyházi felsőoktatási intézményben megszerzett hitéleti végzettséget is elfogadnának olyan munkaköröknél a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és kulturális területen, ahol jelenleg hasonló tartalmú világi képzettség szükséges.
A rendelettervezet módosítaná azt is, hogy pontosan milyen végzettségek tartoznak a „hittudományi képzettség” kategóriába. A jelenlegi szabályozás szerint hittudományi képzettségnek számít: „a hittanár-nevelő tanár szakképzettség, valamint az egyházi felsőoktatási intézmények által közzétett, hittudománnyal összefüggő szakképzettség és szakképesítés”.
A tervezet ezt jelentősen kibővítené. Az új szöveg szerint hittudományi képzettségnek számítana például a hittanár-nevelőtanár, a teológus vagy a diakónus végzettség, de ide sorolnák többek között a különböző felekezeti közösségszervező, vallástörténész vagy pasztorális tanácsadó képzéseket is.
A rendelettervezet módosítaná az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékre és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékre vonatkozó szabályokat is. A javaslat szerint több egyházi vagy hitéleti képzettséget is elfogadnának szakértői munkaköröknél.
A gyermekvédelmi szakértők esetében például a jelenlegi pedagógus végzettségek mellé bekerülnének a hittudományi képzések egy részei is.
A tervezet szerint ilyen új végzettségek lennének többek között:
Emellett a szociális munkás végzettség mellett a jövőben elfogadható lenne a
szakképzettség is.
A módosítás más képzéseket is érintene: például egyes szakértői területeken a csecsemő- és kisgyermeknevelő vagy viselkedéselemző végzettségek mellett okleveles pasztorális tanácsadó, illetve pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember végzettséggel is lehetne bekerülni a szakértői névjegyzékbe.
A szociálpolitikai szakértők névjegyzékénél szintén több helyen bővítenék az elfogadható végzettségeket.
A tervezet szerint, a viselkedéselemző, fejlesztő pedagógus, konduktor, közgazdász, vezető auditor, konduktor óvodapedagógus szakmák mellett új lehetőségként kerülne be a felekezeti szociális munkás és a katolikus szociális munkás végzettség.
Emellett itt is megjelenne a hittudományi képzettségek egy része: egyes szakértői területeken a pedagógus végzettség mellett hittanár, hittantanár vagy hittanár-nevelőtanár diplomával is lehetne szakértőként szerepelni a névjegyzékben.
A kulturális területen is változnának a képesítési feltételek: például az ifjúsági közösségszervező munkakör mellett az egyházi vagy felekezeti közösségszervező végzettséget is elfogadnák.
Az egyházi egyetemek népszerűsége az elmúlt években folyamatosan növekedett. A nagyobb intézményekbe a 2024-es felvételin már több mint tízezren adták be a jelentkezésüket.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.