Új rendelet jöhet: egyházi diplomával is lehetne dolgozni szociális, gyerekvédelmi és kulturális területen

Március 13-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, amely több egyházi felsőoktatási képzésen szerzett végzettséget is elfogadhatóvá tenne a szociális, gyerekvédelmi és kulturális területen betölthető állásoknál.

A Belügyminisztérium oldalán megjelent rendelettervezet szerint több egyházi felsőoktatási intézményben megszerzett hitéleti végzettséget is elfogadnának olyan munkaköröknél a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és kulturális területen, ahol jelenleg hasonló tartalmú világi képzettség szükséges.

Kibővítenék a hittudományi képzettségek listáját

A rendelettervezet módosítaná azt is, hogy pontosan milyen végzettségek tartoznak a „hittudományi képzettség” kategóriába. A jelenlegi szabályozás szerint hittudományi képzettségnek számít: „a hittanár-nevelő tanár szakképzettség, valamint az egyházi felsőoktatási intézmények által közzétett, hittudománnyal összefüggő szakképzettség és szakképesítés”.

A tervezet ezt jelentősen kibővítené. Az új szöveg szerint hittudományi képzettségnek számítana például a hittanár-nevelőtanár, a teológus vagy a diakónus végzettség, de ide sorolnák többek között a különböző felekezeti közösségszervező, vallástörténész vagy pasztorális tanácsadó képzéseket is.

Több hitéleti végzettség is bekerülhetne a gyermekvédelmi szakértők képesítései közé

A rendelettervezet módosítaná az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékre és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékre vonatkozó szabályokat is. A javaslat szerint több egyházi vagy hitéleti képzettséget is elfogadnának szakértői munkaköröknél.

A gyermekvédelmi szakértők esetében például a jelenlegi pedagógus végzettségek mellé bekerülnének a hittudományi képzések egy részei is.

A tervezet szerint ilyen új végzettségek lennének többek között:

  • hittanár

  • hittantanár

  • hittanár-nevelőtanár

Emellett a szociális munkás végzettség mellett a jövőben elfogadható lenne a

  • felekezeti szociális munkás

  • katolikus szociális munkás

szakképzettség is.

A módosítás más képzéseket is érintene: például egyes szakértői területeken a csecsemő- és kisgyermeknevelő vagy viselkedéselemző végzettségek mellett okleveles pasztorális tanácsadó, illetve pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember végzettséggel is lehetne bekerülni a szakértői névjegyzékbe.

A szociálpolitikai és kulturális szakértők körében is változnának a feltételek

A szociálpolitikai szakértők névjegyzékénél szintén több helyen bővítenék az elfogadható végzettségeket.

A tervezet szerint, a viselkedéselemző, fejlesztő pedagógus, konduktor, közgazdász, vezető auditor, konduktor óvodapedagógus szakmák mellett új lehetőségként kerülne be a felekezeti szociális munkás és a katolikus szociális munkás végzettség.

Emellett itt is megjelenne a hittudományi képzettségek egy része: egyes szakértői területeken a pedagógus végzettség mellett hittanár, hittantanár vagy hittanár-nevelőtanár diplomával is lehetne szakértőként szerepelni a névjegyzékben.

A kulturális területen is változnának a képesítési feltételek: például az ifjúsági közösségszervező munkakör mellett az egyházi vagy felekezeti közösségszervező végzettséget is elfogadnák.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.