Egyházi egyetemek – növekvő népszerűség, pluszpontok a hitéletért
Az egyházi egyetemek népszerűsége az elmúlt években folyamatosan növekedett. A nagyobb intézményekbe a 2024-es felvételin már több mint tízezren adták be a jelentkezésüket.
A Belügyminisztérium oldalán megjelent rendelettervezet szerint több egyházi felsőoktatási intézményben megszerzett hitéleti végzettséget is elfogadnának olyan munkaköröknél a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és kulturális területen, ahol jelenleg hasonló tartalmú világi képzettség szükséges.
Kibővítenék a hittudományi képzettségek listáját
A rendelettervezet módosítaná azt is, hogy pontosan milyen végzettségek tartoznak a „hittudományi képzettség” kategóriába. A jelenlegi szabályozás szerint hittudományi képzettségnek számít: „a hittanár-nevelő tanár szakképzettség, valamint az egyházi felsőoktatási intézmények által közzétett, hittudománnyal összefüggő szakképzettség és szakképesítés”.
A tervezet ezt jelentősen kibővítené. Az új szöveg szerint hittudományi képzettségnek számítana például a hittanár-nevelőtanár, a teológus vagy a diakónus végzettség, de ide sorolnák többek között a különböző felekezeti közösségszervező, vallástörténész vagy pasztorális tanácsadó képzéseket is.
Több hitéleti végzettség is bekerülhetne a gyermekvédelmi szakértők képesítései közé
A rendelettervezet módosítaná az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékre és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékre vonatkozó szabályokat is. A javaslat szerint több egyházi vagy hitéleti képzettséget is elfogadnának szakértői munkaköröknél.
A gyermekvédelmi szakértők esetében például a jelenlegi pedagógus végzettségek mellé bekerülnének a hittudományi képzések egy részei is.
A tervezet szerint ilyen új végzettségek lennének többek között:
hittanár
hittantanár
hittanár-nevelőtanár
Emellett a szociális munkás végzettség mellett a jövőben elfogadható lenne a
felekezeti szociális munkás
katolikus szociális munkás
szakképzettség is.
A módosítás más képzéseket is érintene: például egyes szakértői területeken a csecsemő- és kisgyermeknevelő vagy viselkedéselemző végzettségek mellett okleveles pasztorális tanácsadó, illetve pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztő szakember végzettséggel is lehetne bekerülni a szakértői névjegyzékbe.
A szociálpolitikai és kulturális szakértők körében is változnának a feltételek
A szociálpolitikai szakértők névjegyzékénél szintén több helyen bővítenék az elfogadható végzettségeket.
A tervezet szerint, a viselkedéselemző, fejlesztő pedagógus, konduktor, közgazdász, vezető auditor, konduktor óvodapedagógus szakmák mellett új lehetőségként kerülne be a felekezeti szociális munkás és a katolikus szociális munkás végzettség.
Emellett itt is megjelenne a hittudományi képzettségek egy része: egyes szakértői területeken a pedagógus végzettség mellett hittanár, hittantanár vagy hittanár-nevelőtanár diplomával is lehetne szakértőként szerepelni a névjegyzékben.
A kulturális területen is változnának a képesítési feltételek: például az ifjúsági közösségszervező munkakör mellett az egyházi vagy felekezeti közösségszervező végzettséget is elfogadnák.
