Az egyházi egyetemek népszerűsége az elmúlt években folyamatosan növekedett. A nagyobb intézményekbe a 2024-es felvételin már több mint tízezren adták be a jelentkezésüket.
Magyarországon jelenleg 27 egyházi egyetem és főiskola közül választhatnak a felvételizők. A katolikus egyetemek közül kiemelkedik a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, melyek világi és hittudományi szakokat is nyújtanak.
A református egyetemek, mint a Károli Gáspár Református Egyetem és a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem, a protestáns teológiai oktatás központjai. Emellett működik az Evangélikus Hittudományi Egyetem, amely az evangélikus hagyományokhoz kapcsolódik. De az országban található rabbi és lelkészképző is, illetve számos teológiai és hittudományi főiskola.
A kisebb intézményekben jellemzően hitéleti szakok között lehet válogatni. A nagyobb egyházi egyetemek kínálatában viszont a teológiai, hittudományi, valláspedagógiai szakok mellett szerepelnek olyan képzések is, amelyekkel az állami és magán felsőoktatási intézményekben is találkozhatunk. Az ide felvételizők jogi, gazdasági, de akár bölcsész vagy társadalomtudományi képzéseken is tanulhatnak. Népszerűségüket pedig jól mutatják a számok.
A 2024-es felsőoktatási felvételi során különösen két nagy keresztény tudományegyetem vonzotta a legtöbb hallgatót: a Károlira több mint 12 ezren, míg a Pázmányra több mint 11 ezren jelentkeztek. A harmadik legnépszerűbb egyetem sem sokkal maradt le az előtte lévőktől. Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem az előző évben 7000-nél is több érdeklődőt vonzott be a képzéseivel.
Fontos a hitélet: pluszpontot is érhet a felvételin
A felvételi követelmények tekintetében nem feltétlenül mutatkoznak jelentős eltérések az egyházi és más egyetemek rendszere között. Azonban az egyházi intézmények kiemelt figyelmet fordítanak a vallási tevékenységekre, amikért a felvételizők pluszpontokat kaphatnak. Minden egyetem maga határozhatja meg, hogy a megszerezhető maximum 100 intézményi pontot mire ítéli oda. A hitélettel kapcsolatban leggyakrabban a vallási elköteleződést, a hittudományi vagy teológiai ismereteket és az egyházi iskolákban szerzett érettségit jutalmazzák.
A Pázmányon például 10 pontot kaphatnak azok a jelentkezők, akik a helyi katolikus egyházközség életében aktívan részt vesznek. Kicsivel több, összesen15 ponttal jutalmazzák azokat a felvételizőket, akik a középiskolában katolikus hittan tantárgyat tanultak legalább egy éven keresztül.
A Károli egyetemen a református egyházi közösségek aktív tagjai, szerezhetnek pluszpontokat. A Magyarországi Református Egyház szervezetében, közintézményében végzett önkéntes tevékenységért vagy munkáért maximum 20 pont jár. A hittanból tett érettségi vizsgáért 25, a református középiskolai végzettségért pedig szintén 25 pont adható.
Valamennyi szakképzési területen és szakon 20 pontot kapnak azok a felvételizők, akik az egri Eszterházy egyetemre jelentkeznek és egyházi fenntartásban működő köznevelési intézményben vagy szakképző iskolában szereztek érettségit. A hittan tantárgyból szerzett jeles érettségiért 30, a jó eredményért pedig 20 pont jár.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
