A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája friss, több mint ötezer kutató bevonásával készült felmérése szerint a fiatal magyar kutatók egy része alig keres többet 200 ezer forintnál, miközben minden második kutató már fontolóra vette, hogy elhagyja a pályát – vagy akár az országot is.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Freund Tamás az eredmények ismertetésekor hangsúlyozta: „a kutatás-fejlesztés a jövő kulcsa, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a kutatók olyan körülmények között dolgozhassanak, amelyek lehetővé teszik a kibontakozást.” A friss felmérés azonban azt mutatja, hogy a magyar tudományos pálya ma távol áll ettől. A Telex részletesen számolt be a kutatás eredményeiről.
A több mint ötezer kutató válaszai alapján a magyarországi affiliációval rendelkező kutatók mediánjövedelme mindössze 550 ezer forint. A 30 év alattiaknál ez még alacsonyabb: 450 ezer forint, miközben a legalacsonyabb megjelölt összeg 225 ezer forint.
A fiatal kutatók körében a jövedelmek közti különbségek extrém nagyok:
A kutatók csak 33 százaléka él meg kizárólag a főállásából. A többiek különböző mellékállásokból, ösztöndíjakból vagy projektdíjakból egészítik ki a megélhetésüket. A 30 év alattiaknál ez még súlyosabb: náluk a főállásból származó jövedelem 50 százalék alá esik.
A jelentés szerint a kutatók jelentős része hetente jóval 40 óra felett dolgozik, miközben az állami szektorban a kutatói bérek továbbra is az európai átlag alatt maradnak.
A válaszadók gyakran említették problémaként:
Freund Tamás kiemelte: „Nem időrabló adminisztrációra és alacsony bérekre vágyik az, aki tudományt akar művelni.”
A kutatók 53 százaléka a pályaelhagyást is mérlegelte
A kutatói közösség jövője szempontjából az egyik legriasztóbb adat, hogy a kutatók több mint felének már megfordult a fejében a pálya elhagyásának gondolata. Ez különösen a fiatalabb korosztályt érinti: a 31–35 évesek 70 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a kutatóintézetekben dolgozóknál pedig még rosszabb a helyzet: 62,6 százalék.
A külföldön dolgozó kutatók mediánjövedelme 300 ezer forinttal magasabb (850 ezer forint), mint a Magyarországon élőké. Nem meglepő, hogy a külföldre távozott kutatók fele már nem tervezi a hazatérést. A Magyarországon élők 38 százaléka az elmúlt három évben komolyan fontolgatta, hogy külföldön folytatná karrierjét.
A legjellemzőbb motivációk:
Az MTA elnöke szerint „a kutatói utánpótlás biztosítása nemzetstratégiai ügy”, ezért a felmérésben szereplő problémák kezelése nem tűr halasztást.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
