A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája friss, több mint ötezer kutató bevonásával készült felmérése szerint a fiatal magyar kutatók egy része alig keres többet 200 ezer forintnál, miközben minden második kutató már fontolóra vette, hogy elhagyja a pályát – vagy akár az országot is.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Freund Tamás az eredmények ismertetésekor hangsúlyozta: „a kutatás-fejlesztés a jövő kulcsa, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a kutatók olyan körülmények között dolgozhassanak, amelyek lehetővé teszik a kibontakozást.” A friss felmérés azonban azt mutatja, hogy a magyar tudományos pálya ma távol áll ettől. A Telex részletesen számolt be a kutatás eredményeiről.
A több mint ötezer kutató válaszai alapján a magyarországi affiliációval rendelkező kutatók mediánjövedelme mindössze 550 ezer forint. A 30 év alattiaknál ez még alacsonyabb: 450 ezer forint, miközben a legalacsonyabb megjelölt összeg 225 ezer forint.
A fiatal kutatók körében a jövedelmek közti különbségek extrém nagyok:
A kutatók csak 33 százaléka él meg kizárólag a főállásából. A többiek különböző mellékállásokból, ösztöndíjakból vagy projektdíjakból egészítik ki a megélhetésüket. A 30 év alattiaknál ez még súlyosabb: náluk a főállásból származó jövedelem 50 százalék alá esik.
A jelentés szerint a kutatók jelentős része hetente jóval 40 óra felett dolgozik, miközben az állami szektorban a kutatói bérek továbbra is az európai átlag alatt maradnak.
A válaszadók gyakran említették problémaként:
Freund Tamás kiemelte: „Nem időrabló adminisztrációra és alacsony bérekre vágyik az, aki tudományt akar művelni.”
A kutatók 53 százaléka a pályaelhagyást is mérlegelte
A kutatói közösség jövője szempontjából az egyik legriasztóbb adat, hogy a kutatók több mint felének már megfordult a fejében a pálya elhagyásának gondolata. Ez különösen a fiatalabb korosztályt érinti: a 31–35 évesek 70 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a kutatóintézetekben dolgozóknál pedig még rosszabb a helyzet: 62,6 százalék.
A külföldön dolgozó kutatók mediánjövedelme 300 ezer forinttal magasabb (850 ezer forint), mint a Magyarországon élőké. Nem meglepő, hogy a külföldre távozott kutatók fele már nem tervezi a hazatérést. A Magyarországon élők 38 százaléka az elmúlt három évben komolyan fontolgatta, hogy külföldön folytatná karrierjét.
A legjellemzőbb motivációk:
Az MTA elnöke szerint „a kutatói utánpótlás biztosítása nemzetstratégiai ügy”, ezért a felmérésben szereplő problémák kezelése nem tűr halasztást.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
