Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A köznevelési államtitkár posztjában kiemelte, hogy nőtt a pedagóguspályát választók száma, és 2025-ben a pedagógusok átlagbére meghaladta a felsőfokú végzettségűek átlagbérének 80%-át.
Maruzsa Zoltán, az oktatásért felelős államtitkár Facebook megosztott posztjában írta, hogy a 2023-ban elfogadott pedagógus-életpálya törvény és az azóta végrehajtott béremelések hatására 2025-ben „ismét érezhetően nőtt a pedagógus pálya vonzereje”.
Ennél sokkal árnyaltabb a kép
Ahogy már az Eduline-on írtunk róla, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt tíz évben 6500-al lett kevesebb a pedagógusok száma.
Azonban azt érdemes kiemelni, hogy a pedagógusképzésre felvett diákoknak mindössze 18,4 százaléka 18–19 éves, a legtöbben középkorúak. Ez azt jelzi, hogy nem a frissen érettségizettek érkeznek, hanem a már dolgozó tanárok képezik tovább magukat. Osztatlan képzésekre csak 2265 diákot vettek fel úgy, hogy öt év alatt 14 ezer pedagógus megy nyugdíjba.
A korösszetétel különösen aggasztó: az általános és középiskolai pedagógusok több mint fele 50 év feletti, a 30 év alattiak aránya mindössze 6,7 százalék. „A következő öt éven belül több mint 14 ezer tanár éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt”, miközben a pályakezdők száma a mostani tanév elején mindössze 2083 volt.Hiába nőtt papíron a pedagógusszám, így is 16 ezren hiányoznak a rendszerből
A Pedagógusok Szakszervezete a 2025/26-os tanév első napján tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a rendszerben legalább 16 ezer pedagógus hiányzik. Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke szerint a kormány által említett 2500 fős növekedést részben a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak számának növekedése kompenzálja, így a valós hiány sokkal nagyobb.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.