Milliárdos plusztámogatást kaptak az alapítványi egyetemek

Miközben az alapítványi modellbe szervezett egyetemek rendre plusztámogatásokhoz jutnak, az állami fenntartásban maradt intézmények forrásai továbbra is szűkösek.

Újabb jelentős állami támogatáshoz jutottak a modellváltáson már átesett, alapítványi fenntartásba szervezett egyetemek. A kormány a legutóbbi költségvetési átcsoportosítás során 13,6 milliárd forintot juttatott ezeknek az intézményeknek – szúrta ki a HVG.

Ez az összeg a korábban a költségvetési törvényben már jóváhagyott 533 milliárd forint kiegészítéseként érkezik, így első ránézésre talán nem tűnik óriásinak. Ugyanakkor jól mutatja a kormányzati támogatási szándékot, hiszen az alapítványi fenntartású intézmények rendre jelentős pluszforrásokhoz jutnak.

Ezzel szemben a még mindig állami tulajdonban működő nagy múltú egyetemek - mindenekelőtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) - szinte soha nem részesülnek hasonló rendkívüli kiutalásokban. Hasonló a helyzet a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel is, amelyek szintén állami fenntartásban maradtak.

„A jó egyetem minőséget, értéket, gerincet ad” – összegyűjtöttük Hankó Balázs egyetemi aranyköpéseit

Az ELTE-n ráadásul régóta elégedetlenség tapasztalható a dolgozók körében. Bár március 1-jétől emelkedtek a bérek – a tanítók fizetése 480 és 580 ezer forint közé nőtt –, még így is előfordul, hogy egy közoktatásban dolgozó pedagógusgyakornok többet keres.

Mindehhez társul, hogy az egyetemnek a közelmúltban zavaros körülmények között át kellett vennie négy volt akadémiai, majd kutatóhálózati társadalomtudományi kutatóközpontot, amelyek működtetése további terheket ró az intézményre.

 

 

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.