Milliárdos plusztámogatást kaptak az alapítványi egyetemek

Miközben az alapítványi modellbe szervezett egyetemek rendre plusztámogatásokhoz jutnak, az állami fenntartásban maradt intézmények forrásai továbbra is szűkösek.

Újabb jelentős állami támogatáshoz jutottak a modellváltáson már átesett, alapítványi fenntartásba szervezett egyetemek. A kormány a legutóbbi költségvetési átcsoportosítás során 13,6 milliárd forintot juttatott ezeknek az intézményeknek – szúrta ki a HVG.

Ez az összeg a korábban a költségvetési törvényben már jóváhagyott 533 milliárd forint kiegészítéseként érkezik, így első ránézésre talán nem tűnik óriásinak. Ugyanakkor jól mutatja a kormányzati támogatási szándékot, hiszen az alapítványi fenntartású intézmények rendre jelentős pluszforrásokhoz jutnak.

Ezzel szemben a még mindig állami tulajdonban működő nagy múltú egyetemek - mindenekelőtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) - szinte soha nem részesülnek hasonló rendkívüli kiutalásokban. Hasonló a helyzet a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel is, amelyek szintén állami fenntartásban maradtak.

„A jó egyetem minőséget, értéket, gerincet ad” – összegyűjtöttük Hankó Balázs egyetemi aranyköpéseit

Az ELTE-n ráadásul régóta elégedetlenség tapasztalható a dolgozók körében. Bár március 1-jétől emelkedtek a bérek – a tanítók fizetése 480 és 580 ezer forint közé nőtt –, még így is előfordul, hogy egy közoktatásban dolgozó pedagógusgyakornok többet keres.

Mindehhez társul, hogy az egyetemnek a közelmúltban zavaros körülmények között át kellett vennie négy volt akadémiai, majd kutatóhálózati társadalomtudományi kutatóközpontot, amelyek működtetése további terheket ró az intézményre.

 

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.