Milliárdos plusztámogatást kaptak az alapítványi egyetemek

Miközben az alapítványi modellbe szervezett egyetemek rendre plusztámogatásokhoz jutnak, az állami fenntartásban maradt intézmények forrásai továbbra is szűkösek.

Újabb jelentős állami támogatáshoz jutottak a modellváltáson már átesett, alapítványi fenntartásba szervezett egyetemek. A kormány a legutóbbi költségvetési átcsoportosítás során 13,6 milliárd forintot juttatott ezeknek az intézményeknek – szúrta ki a HVG.

Ez az összeg a korábban a költségvetési törvényben már jóváhagyott 533 milliárd forint kiegészítéseként érkezik, így első ránézésre talán nem tűnik óriásinak. Ugyanakkor jól mutatja a kormányzati támogatási szándékot, hiszen az alapítványi fenntartású intézmények rendre jelentős pluszforrásokhoz jutnak.

Ezzel szemben a még mindig állami tulajdonban működő nagy múltú egyetemek - mindenekelőtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) - szinte soha nem részesülnek hasonló rendkívüli kiutalásokban. Hasonló a helyzet a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel is, amelyek szintén állami fenntartásban maradtak.

„A jó egyetem minőséget, értéket, gerincet ad” – összegyűjtöttük Hankó Balázs egyetemi aranyköpéseit

Az ELTE-n ráadásul régóta elégedetlenség tapasztalható a dolgozók körében. Bár március 1-jétől emelkedtek a bérek – a tanítók fizetése 480 és 580 ezer forint közé nőtt –, még így is előfordul, hogy egy közoktatásban dolgozó pedagógusgyakornok többet keres.

Mindehhez társul, hogy az egyetemnek a közelmúltban zavaros körülmények között át kellett vennie négy volt akadémiai, majd kutatóhálózati társadalomtudományi kutatóközpontot, amelyek működtetése további terheket ró az intézményre.

 

 

Hozzászólások

Így adná vissza a tanárok szabadságát a Tisza Párt

Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

„Olyan miniszterre van szükség, aki hatással van a miniszterelnökre” – átfogó változásokat vár a PSZ

Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.