Miközben az alapítványi modellbe szervezett egyetemek rendre plusztámogatásokhoz jutnak, az állami fenntartásban maradt intézmények forrásai továbbra is szűkösek.
Újabb jelentős állami támogatáshoz jutottak a modellváltáson már átesett, alapítványi fenntartásba szervezett egyetemek. A kormány a legutóbbi költségvetési átcsoportosítás során 13,6 milliárd forintot juttatott ezeknek az intézményeknek – szúrta ki a HVG.
Ez az összeg a korábban a költségvetési törvényben már jóváhagyott 533 milliárd forint kiegészítéseként érkezik, így első ránézésre talán nem tűnik óriásinak. Ugyanakkor jól mutatja a kormányzati támogatási szándékot, hiszen az alapítványi fenntartású intézmények rendre jelentős pluszforrásokhoz jutnak.
Ezzel szemben a még mindig állami tulajdonban működő nagy múltú egyetemek - mindenekelőtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) - szinte soha nem részesülnek hasonló rendkívüli kiutalásokban. Hasonló a helyzet a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel is, amelyek szintén állami fenntartásban maradtak.
„A jó egyetem minőséget, értéket, gerincet ad” – összegyűjtöttük Hankó Balázs egyetemi aranyköpéseit
Az ELTE-n ráadásul régóta elégedetlenség tapasztalható a dolgozók körében. Bár március 1-jétől emelkedtek a bérek – a tanítók fizetése 480 és 580 ezer forint közé nőtt –, még így is előfordul, hogy egy közoktatásban dolgozó pedagógusgyakornok többet keres.
Mindehhez társul, hogy az egyetemnek a közelmúltban zavaros körülmények között át kellett vennie négy volt akadémiai, majd kutatóhálózati társadalomtudományi kutatóközpontot, amelyek működtetése további terheket ró az intézményre.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
