Svájci egyetem lett Európa legjobbja a QS friss rangsora szerint

A tavaly még első Oxfordi Egyetem idén "csak" a harmadik lett.

  • Székács Linda

Letaszították a trónról a világ egyik legrégebbi és legjobb egyetemét, a brit Oxfordi Egyetemet, és a Quacquarelli Symonds 2025-ös európai egyetemi rangsorának élére az 1855-ben alapított svájci székhelyű műszaki egyetem, az ETH Zurich került.

A QS napokban nyilvánosságra hozott 2025-ös európai egyetemi rangsorát többek között olyan szempontok alapján állították össze, mint az akadémiai elismertség, az oktatók és hallgatók aránya, a munkáltatói megbecsültség, fenntarthatóság és a nemzetközi együttműködések aránya. Az idei listában több mint 40 európai ország 684 felsőoktatási intézményét rangsorolták, köztük 15 magyar egyetemet is.

Az első három helyre az ETH Zurich, a brit Imperial College London és a szintén brit Oxfordi Egyetem került. A top 10-be belefért még továbbá a(z):

  • University of Cambridge (Anglia)
  • UCL (Anglia)
  • The University of Edinburgh (Skócia)
  • The University of Manchester (Anglia)
  • King's College London (Anglia)
  • Université PSL (Franciaország)
  • EPFL - Écolé polytechnique fédérale de Lausanne (Svájc)

A tíz legjobb európai felsőoktatási intézmény közül hét tehát továbbra is az Egyesült Királyságban található, amik bár a magyar diákok körében a Brexit miatti áremelkedések következtében vesztettek a népszerűségükből, továbbra is a világ minden tájáról vonzzák a külföldi hallgatókat.

 

Hozzászólások

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

Európa Tanács: a szimbolikus programok nem oldják meg a roma diákok iskolai szegregációját

Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.

„Ezt az eszement központosítást kellene megszüntetni”

Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.