Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A január tudásmenettel indult, a február pedig a miniszterek lemondásával folytatódott az egyetemi kuratóriumokban betöltött tisztségeikről. Ezek voltak 2023 februárjának legjelentősebb történései.
Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor és Varga Mihály is lemond február 15-től a modellváltó egyetemeken betöltött kuratóriumi tisztségéről – ezt jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a 2023. február 9-i kormányinfón, miután január elején kiderült, hogy az Európai Bizottság átmenetieg befagyasztja a modellváltáson átesett huszonegy magyar egyetem Erasmus-támogatását.
A bizottság a döntést többek között azzal indokolta, hogy az intézmények vagyonkezelő alapítványainak vezető testületeiben magasrangú, aktív politikai tisztségviselők ültek, azokra pedig sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak.
Gulyás Gergely bejelentése után, a hónap folyamán még számos politikai tisztviselő, többek között Wáberer György, György László, Pataki András, Szili Katalin és Rátóti Zoltán is lemondott vagy a politikai, vagy pedig a kuratóriumokban betöltött tisztségéről. Őket egyébként jellemzően szintén kormányközeli személyek váltottak a kuratóriumokban.
Nem csitultak a kedélyek a közoktatásban sem. A januári tudásmenet, sztrájk és tüntetések után februárban az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium 26 tanára, a tatai Eötvös József Gimnázium tanári kara bejelentette, hogy addig nem vállalnak önkéntes feladatot az emelt szintű érettségi vizsgák lebonyolításában, amíg a kormányzat a pedagógusok alábbi 9 pontos követelésével érdemben foglalkozni nem hajlandó:
Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!
Az emelt szintű érettségi bojkottálásához számos középiskola, többek között négy szolnoki intézmény hetven tanára, a Veres Pálné Gimnázium és az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium is csatlakozott.
Február végén egyébként Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke azt mondta, a februárban napvilágra került belső teljesítményértékelési rendszer próbájára már felkértek különböző típusú és létszámú iskolákat, ugyanakkor - ellentétben a korábbi tervekkel - a leggyengébben teljesítő pedagógusoknak sem vonnának le a fizetéséből, csak a legjobbakat jutalmaznák.
Szintén ebben a hónapban robbant ki a Budapesti Corvinus Egyetemen az a vizsgabotrány is, aminek fejleményei szinte az egész évet végigkísérték. Ekkor került nyilvánosságra Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdaságtan Intézet docensének azon bejegyzése, amiben az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában arról írt, hogy az egyik hallgatót a többiektől elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján vizsgáztatták. A docens azt is hozzátette, hogy az érintett hallgató családja
"a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik. a szülők pedig személyesen és email-ben is próbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél, hogy a gyerekük kaphasson még egy lehetőséget."
Ádám Zoltán az egyetem három munkatársával szemben kezdeményezett etikai eljárást.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.