Lemondó miniszterek, érettségi bojkott, Corvinus-botrány - ezek voltak 2023 februárjának legfontosabb történései

A január tudásmenettel indult, a február pedig a miniszterek lemondásával folytatódott az egyetemi kuratóriumokban betöltött tisztségeikről. Ezek voltak 2023 februárjának legjelentősebb történései.

  • Székács Linda

Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor és Varga Mihály is lemond február 15-től a modellváltó egyetemeken betöltött kuratóriumi tisztségéről – ezt jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a 2023. február 9-i kormányinfón, miután január elején kiderült, hogy az Európai Bizottság átmenetieg befagyasztja a modellváltáson átesett huszonegy magyar egyetem Erasmus-támogatását.

A bizottság a döntést többek között azzal indokolta, hogy az intézmények vagyonkezelő alapítványainak vezető testületeiben magasrangú, aktív politikai tisztségviselők ültek, azokra pedig sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak.

Gulyás Gergely bejelentése után, a hónap folyamán még számos politikai tisztviselő, többek között Wáberer György, György László, Pataki András, Szili Katalin és Rátóti Zoltán is lemondott vagy a politikai, vagy pedig a kuratóriumokban betöltött tisztségéről. Őket egyébként jellemzően szintén kormányközeli személyek váltottak a kuratóriumokban.

 

Nem csitultak a kedélyek a közoktatásban sem. A januári tudásmenet, sztrájk és tüntetések után februárban az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium 26 tanára, a tatai Eötvös József Gimnázium tanári kara bejelentette, hogy addig nem vállalnak önkéntes feladatot az emelt szintű érettségi vizsgák lebonyolításában, amíg a kormányzat a pedagógusok alábbi 9 pontos követelésével érdemben foglalkozni nem hajlandó:

Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!

  • Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!
  • Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!
  • Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!
  • Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!
  • Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!
  • Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!
  • Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!
  • Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!

Az emelt szintű érettségi bojkottálásához számos középiskola, többek között négy szolnoki intézmény hetven tanára, a Veres Pálné Gimnázium és az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium is csatlakozott.

Február végén egyébként Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke azt mondta, a februárban napvilágra került belső teljesítményértékelési rendszer próbájára már felkértek különböző típusú és létszámú iskolákat, ugyanakkor - ellentétben a korábbi tervekkel - a leggyengébben teljesítő pedagógusoknak sem vonnának le a fizetéséből, csak a legjobbakat jutalmaznák.

Szintén ebben a hónapban robbant ki a Budapesti Corvinus Egyetemen az a vizsgabotrány is, aminek fejleményei szinte az egész évet végigkísérték. Ekkor került nyilvánosságra Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdaságtan Intézet docensének azon bejegyzése, amiben az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában arról írt, hogy az egyik hallgatót a többiektől elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján vizsgáztatták. A docens azt is hozzátette, hogy az érintett hallgató családja

"a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik. a szülők pedig személyesen és email-ben is próbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél, hogy a gyerekük kaphasson még egy lehetőséget."

Ádám Zoltán az egyetem három munkatársával szemben kezdeményezett etikai eljárást.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.