Lemondó miniszterek, érettségi bojkott, Corvinus-botrány - ezek voltak 2023 februárjának legfontosabb történései

A január tudásmenettel indult, a február pedig a miniszterek lemondásával folytatódott az egyetemi kuratóriumokban betöltött tisztségeikről. Ezek voltak 2023 februárjának legjelentősebb történései.

  • Székács Linda

Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor és Varga Mihály is lemond február 15-től a modellváltó egyetemeken betöltött kuratóriumi tisztségéről – ezt jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a 2023. február 9-i kormányinfón, miután január elején kiderült, hogy az Európai Bizottság átmenetieg befagyasztja a modellváltáson átesett huszonegy magyar egyetem Erasmus-támogatását.

A bizottság a döntést többek között azzal indokolta, hogy az intézmények vagyonkezelő alapítványainak vezető testületeiben magasrangú, aktív politikai tisztségviselők ültek, azokra pedig sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak.

Gulyás Gergely bejelentése után, a hónap folyamán még számos politikai tisztviselő, többek között Wáberer György, György László, Pataki András, Szili Katalin és Rátóti Zoltán is lemondott vagy a politikai, vagy pedig a kuratóriumokban betöltött tisztségéről. Őket egyébként jellemzően szintén kormányközeli személyek váltottak a kuratóriumokban.

 

Nem csitultak a kedélyek a közoktatásban sem. A januári tudásmenet, sztrájk és tüntetések után februárban az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium 26 tanára, a tatai Eötvös József Gimnázium tanári kara bejelentette, hogy addig nem vállalnak önkéntes feladatot az emelt szintű érettségi vizsgák lebonyolításában, amíg a kormányzat a pedagógusok alábbi 9 pontos követelésével érdemben foglalkozni nem hajlandó:

Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!

  • Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!
  • Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!
  • Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!
  • Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!
  • Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!
  • Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!
  • Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!
  • Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!

Az emelt szintű érettségi bojkottálásához számos középiskola, többek között négy szolnoki intézmény hetven tanára, a Veres Pálné Gimnázium és az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium is csatlakozott.

Február végén egyébként Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke azt mondta, a februárban napvilágra került belső teljesítményértékelési rendszer próbájára már felkértek különböző típusú és létszámú iskolákat, ugyanakkor - ellentétben a korábbi tervekkel - a leggyengébben teljesítő pedagógusoknak sem vonnának le a fizetéséből, csak a legjobbakat jutalmaznák.

Szintén ebben a hónapban robbant ki a Budapesti Corvinus Egyetemen az a vizsgabotrány is, aminek fejleményei szinte az egész évet végigkísérték. Ekkor került nyilvánosságra Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdaságtan Intézet docensének azon bejegyzése, amiben az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában arról írt, hogy az egyik hallgatót a többiektől elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján vizsgáztatták. A docens azt is hozzátette, hogy az érintett hallgató családja

"a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik. a szülők pedig személyesen és email-ben is próbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél, hogy a gyerekük kaphasson még egy lehetőséget."

Ádám Zoltán az egyetem három munkatársával szemben kezdeményezett etikai eljárást.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.