Lemondó miniszterek, érettségi bojkott, Corvinus-botrány - ezek voltak 2023 februárjának legfontosabb történései

A január tudásmenettel indult, a február pedig a miniszterek lemondásával folytatódott az egyetemi kuratóriumokban betöltött tisztségeikről. Ezek voltak 2023 februárjának legjelentősebb történései.

  • Székács Linda

Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter, Navracsics Tibor és Varga Mihály is lemond február 15-től a modellváltó egyetemeken betöltött kuratóriumi tisztségéről – ezt jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a 2023. február 9-i kormányinfón, miután január elején kiderült, hogy az Európai Bizottság átmenetieg befagyasztja a modellváltáson átesett huszonegy magyar egyetem Erasmus-támogatását.

A bizottság a döntést többek között azzal indokolta, hogy az intézmények vagyonkezelő alapítványainak vezető testületeiben magasrangú, aktív politikai tisztségviselők ültek, azokra pedig sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak.

Gulyás Gergely bejelentése után, a hónap folyamán még számos politikai tisztviselő, többek között Wáberer György, György László, Pataki András, Szili Katalin és Rátóti Zoltán is lemondott vagy a politikai, vagy pedig a kuratóriumokban betöltött tisztségéről. Őket egyébként jellemzően szintén kormányközeli személyek váltottak a kuratóriumokban.

 

Nem csitultak a kedélyek a közoktatásban sem. A januári tudásmenet, sztrájk és tüntetések után februárban az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium 26 tanára, a tatai Eötvös József Gimnázium tanári kara bejelentette, hogy addig nem vállalnak önkéntes feladatot az emelt szintű érettségi vizsgák lebonyolításában, amíg a kormányzat a pedagógusok alábbi 9 pontos követelésével érdemben foglalkozni nem hajlandó:

Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!

  • Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!
  • Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!
  • Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!
  • Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!
  • Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!
  • Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!
  • Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!
  • Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!

Az emelt szintű érettségi bojkottálásához számos középiskola, többek között négy szolnoki intézmény hetven tanára, a Veres Pálné Gimnázium és az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium is csatlakozott.

Február végén egyébként Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke azt mondta, a februárban napvilágra került belső teljesítményértékelési rendszer próbájára már felkértek különböző típusú és létszámú iskolákat, ugyanakkor - ellentétben a korábbi tervekkel - a leggyengébben teljesítő pedagógusoknak sem vonnának le a fizetéséből, csak a legjobbakat jutalmaznák.

Szintén ebben a hónapban robbant ki a Budapesti Corvinus Egyetemen az a vizsgabotrány is, aminek fejleményei szinte az egész évet végigkísérték. Ekkor került nyilvánosságra Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdaságtan Intézet docensének azon bejegyzése, amiben az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában arról írt, hogy az egyik hallgatót a többiektől elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján vizsgáztatták. A docens azt is hozzátette, hogy az érintett hallgató családja

"a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik. a szülők pedig személyesen és email-ben is próbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél, hogy a gyerekük kaphasson még egy lehetőséget."

Ádám Zoltán az egyetem három munkatársával szemben kezdeményezett etikai eljárást.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?