Már legalább tízen távoztak a Tokaj-Hegyalja Egyetemről: az alacsony ponthatárok lehettek az utolsó csepp a pohárban

Belharcok dúlhatnak az egyetem vezetőségében, de az sem kizárt, hogy az intézmény oktatói megelégelték, hogy idén már kettes eredményekkel is egyetemistának lehet lenni.

  • Székács Linda

Nem értenek egyet az újonnan kinevezett rektor elképzeléseivel, ezért eddig már legalább tízen távoztak, és még kétszer ennyien fontolgatják a felmondást a Tokaj-Hegyalja Egyetemen - tudta meg a Népszava.

Korábban már az Eduline is beszámolt róla, hogy mindössze két hónap után felmentették a Tokaj-Hegyalja Egyetem rektorát, Horváth Ágnest, akinek a kinevezése ellen korábban Stumpf István, az egyetem kuratóriumának elnöke lemondással tiltakozott júniusban. Horváth Ágnest a két évvel ezelőtt alapított intézmény elsőként kinevezett rektora, Bolvári-Takács Gábor lemondását követően nevezték ki, szemben Fiáth Attila borakadémikussal, aki szintén pályázott a pozícióra.

Augusztus elején aztán Wáberer György, a kuratórium jelenlegi elnöke felmentette Horváthot, a menesztés okairól viszont nem számolt be. Ennek ellenére a Népszava úgy tudja, további tíz fő már távozott, legalább húszan pedig tervezik, hogy távozni fognak az egyetemről, ahol a vezetésben dúló "belharcok" mellett a másik ok a szégyenteljesen alacsony ponthatárokban keresendő, hiszen van olyan képzés, amihez mindössze 130 pont kellett. Ezt akkor is el lehetett érni, ha az érettségin valaki csak kettes eredményeket szerzett.

 

"Olyan alacsony ponthatárokkal, mint amilyenek a tokaji egyetemen voltak, semmi értelme „egyetemi” képzéseket indítani" - véli Pálinkás József, az első Orbán-kormány oktatási minisztere. Az MTA korábbi elnöke a Népszavának azt mondta, szerinte az alacsony ponthatárok egyetlen célja a minél magasabbi hallgatószám elérése, 2022-ben ugyanis mindössze 389-en adták le a jelentkezésüket, pedig ezen múlik, hogy az egyetem mennyi állami normatívát kap.

Az ilyen alacsony pontszámokat szerző diákok többsége egyszerűen alkalmatlan arra, hogy egyetemi szintű képzésben vegyen részt

- tette hozzá, különösen problémásnak ítélve, hogy a pedagógusképzésekre is ilyen alacsony ponthatárok kellettek.

Pénzügyileg egyébként az egyetem aligha panaszkodhat, hiszen a hírek szerint mintegy 75 milliárd forintos vagyonból gazdálkodik, ami ingatlanokban, állampapírokban és kincstárjegyekben áll.

Arról, hogy az alacsony ponthatárok mit jelentenek a felsőoktatásra nézve, a napokban Polónyi István oktatáskutatóval beszélgettünk:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.