Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Belharcok dúlhatnak az egyetem vezetőségében, de az sem kizárt, hogy az intézmény oktatói megelégelték, hogy idén már kettes eredményekkel is egyetemistának lehet lenni.
Nem értenek egyet az újonnan kinevezett rektor elképzeléseivel, ezért eddig már legalább tízen távoztak, és még kétszer ennyien fontolgatják a felmondást a Tokaj-Hegyalja Egyetemen - tudta meg a Népszava.
Korábban már az Eduline is beszámolt róla, hogy mindössze két hónap után felmentették a Tokaj-Hegyalja Egyetem rektorát, Horváth Ágnest, akinek a kinevezése ellen korábban Stumpf István, az egyetem kuratóriumának elnöke lemondással tiltakozott júniusban. Horváth Ágnest a két évvel ezelőtt alapított intézmény elsőként kinevezett rektora, Bolvári-Takács Gábor lemondását követően nevezték ki, szemben Fiáth Attila borakadémikussal, aki szintén pályázott a pozícióra.
Augusztus elején aztán Wáberer György, a kuratórium jelenlegi elnöke felmentette Horváthot, a menesztés okairól viszont nem számolt be. Ennek ellenére a Népszava úgy tudja, további tíz fő már távozott, legalább húszan pedig tervezik, hogy távozni fognak az egyetemről, ahol a vezetésben dúló "belharcok" mellett a másik ok a szégyenteljesen alacsony ponthatárokban keresendő, hiszen van olyan képzés, amihez mindössze 130 pont kellett. Ezt akkor is el lehetett érni, ha az érettségin valaki csak kettes eredményeket szerzett.
"Olyan alacsony ponthatárokkal, mint amilyenek a tokaji egyetemen voltak, semmi értelme „egyetemi” képzéseket indítani" - véli Pálinkás József, az első Orbán-kormány oktatási minisztere. Az MTA korábbi elnöke a Népszavának azt mondta, szerinte az alacsony ponthatárok egyetlen célja a minél magasabbi hallgatószám elérése, 2022-ben ugyanis mindössze 389-en adták le a jelentkezésüket, pedig ezen múlik, hogy az egyetem mennyi állami normatívát kap.
Az ilyen alacsony pontszámokat szerző diákok többsége egyszerűen alkalmatlan arra, hogy egyetemi szintű képzésben vegyen részt
- tette hozzá, különösen problémásnak ítélve, hogy a pedagógusképzésekre is ilyen alacsony ponthatárok kellettek.
Pénzügyileg egyébként az egyetem aligha panaszkodhat, hiszen a hírek szerint mintegy 75 milliárd forintos vagyonból gazdálkodik, ami ingatlanokban, állampapírokban és kincstárjegyekben áll.
Arról, hogy az alacsony ponthatárok mit jelentenek a felsőoktatásra nézve, a napokban Polónyi István oktatáskutatóval beszélgettünk:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.