Már legalább tízen távoztak a Tokaj-Hegyalja Egyetemről: az alacsony ponthatárok lehettek az utolsó csepp a pohárban

Belharcok dúlhatnak az egyetem vezetőségében, de az sem kizárt, hogy az intézmény oktatói megelégelték, hogy idén már kettes eredményekkel is egyetemistának lehet lenni.

  • Székács Linda

Nem értenek egyet az újonnan kinevezett rektor elképzeléseivel, ezért eddig már legalább tízen távoztak, és még kétszer ennyien fontolgatják a felmondást a Tokaj-Hegyalja Egyetemen - tudta meg a Népszava.

Korábban már az Eduline is beszámolt róla, hogy mindössze két hónap után felmentették a Tokaj-Hegyalja Egyetem rektorát, Horváth Ágnest, akinek a kinevezése ellen korábban Stumpf István, az egyetem kuratóriumának elnöke lemondással tiltakozott júniusban. Horváth Ágnest a két évvel ezelőtt alapított intézmény elsőként kinevezett rektora, Bolvári-Takács Gábor lemondását követően nevezték ki, szemben Fiáth Attila borakadémikussal, aki szintén pályázott a pozícióra.

Augusztus elején aztán Wáberer György, a kuratórium jelenlegi elnöke felmentette Horváthot, a menesztés okairól viszont nem számolt be. Ennek ellenére a Népszava úgy tudja, további tíz fő már távozott, legalább húszan pedig tervezik, hogy távozni fognak az egyetemről, ahol a vezetésben dúló "belharcok" mellett a másik ok a szégyenteljesen alacsony ponthatárokban keresendő, hiszen van olyan képzés, amihez mindössze 130 pont kellett. Ezt akkor is el lehetett érni, ha az érettségin valaki csak kettes eredményeket szerzett.

 

"Olyan alacsony ponthatárokkal, mint amilyenek a tokaji egyetemen voltak, semmi értelme „egyetemi” képzéseket indítani" - véli Pálinkás József, az első Orbán-kormány oktatási minisztere. Az MTA korábbi elnöke a Népszavának azt mondta, szerinte az alacsony ponthatárok egyetlen célja a minél magasabbi hallgatószám elérése, 2022-ben ugyanis mindössze 389-en adták le a jelentkezésüket, pedig ezen múlik, hogy az egyetem mennyi állami normatívát kap.

Az ilyen alacsony pontszámokat szerző diákok többsége egyszerűen alkalmatlan arra, hogy egyetemi szintű képzésben vegyen részt

- tette hozzá, különösen problémásnak ítélve, hogy a pedagógusképzésekre is ilyen alacsony ponthatárok kellettek.

Pénzügyileg egyébként az egyetem aligha panaszkodhat, hiszen a hírek szerint mintegy 75 milliárd forintos vagyonból gazdálkodik, ami ingatlanokban, állampapírokban és kincstárjegyekben áll.

Arról, hogy az alacsony ponthatárok mit jelentenek a felsőoktatásra nézve, a napokban Polónyi István oktatáskutatóval beszélgettünk:

 

Hozzászólások

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.