Belharcok dúlhatnak az egyetem vezetőségében, de az sem kizárt, hogy az intézmény oktatói megelégelték, hogy idén már kettes eredményekkel is egyetemistának lehet lenni.
Nem értenek egyet az újonnan kinevezett rektor elképzeléseivel, ezért eddig már legalább tízen távoztak, és még kétszer ennyien fontolgatják a felmondást a Tokaj-Hegyalja Egyetemen - tudta meg a Népszava.
Korábban már az Eduline is beszámolt róla, hogy mindössze két hónap után felmentették a Tokaj-Hegyalja Egyetem rektorát, Horváth Ágnest, akinek a kinevezése ellen korábban Stumpf István, az egyetem kuratóriumának elnöke lemondással tiltakozott júniusban. Horváth Ágnest a két évvel ezelőtt alapított intézmény elsőként kinevezett rektora, Bolvári-Takács Gábor lemondását követően nevezték ki, szemben Fiáth Attila borakadémikussal, aki szintén pályázott a pozícióra.
Augusztus elején aztán Wáberer György, a kuratórium jelenlegi elnöke felmentette Horváthot, a menesztés okairól viszont nem számolt be. Ennek ellenére a Népszava úgy tudja, további tíz fő már távozott, legalább húszan pedig tervezik, hogy távozni fognak az egyetemről, ahol a vezetésben dúló "belharcok" mellett a másik ok a szégyenteljesen alacsony ponthatárokban keresendő, hiszen van olyan képzés, amihez mindössze 130 pont kellett. Ezt akkor is el lehetett érni, ha az érettségin valaki csak kettes eredményeket szerzett.
"Olyan alacsony ponthatárokkal, mint amilyenek a tokaji egyetemen voltak, semmi értelme „egyetemi” képzéseket indítani" - véli Pálinkás József, az első Orbán-kormány oktatási minisztere. Az MTA korábbi elnöke a Népszavának azt mondta, szerinte az alacsony ponthatárok egyetlen célja a minél magasabbi hallgatószám elérése, 2022-ben ugyanis mindössze 389-en adták le a jelentkezésüket, pedig ezen múlik, hogy az egyetem mennyi állami normatívát kap.
Az ilyen alacsony pontszámokat szerző diákok többsége egyszerűen alkalmatlan arra, hogy egyetemi szintű képzésben vegyen részt
- tette hozzá, különösen problémásnak ítélve, hogy a pedagógusképzésekre is ilyen alacsony ponthatárok kellettek.
Pénzügyileg egyébként az egyetem aligha panaszkodhat, hiszen a hírek szerint mintegy 75 milliárd forintos vagyonból gazdálkodik, ami ingatlanokban, állampapírokban és kincstárjegyekben áll.
Arról, hogy az alacsony ponthatárok mit jelentenek a felsőoktatásra nézve, a napokban Polónyi István oktatáskutatóval beszélgettünk:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
