Két hónap után felmentették a Tokaj-Hegyalja Egyetem rektorát

Korábban Stumpf István, az intézmény kuratóriumának elnöke tiltakozott a kinevezése ellen.

  • Székács Linda

Felmentette Horváth Ágnes rektort a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó kuratórium - írja a boon.hu alapján a Népszava.

A lap szerint az intézmény dolgozói körlevélben értesültek Horváth Ágnes távozásáról, amiben azt is megírták, hogy a rektori feladatokat egyelőre Toma Kornélia rektorhelyettes látja el, a pozícióra pedig hamarosan pályázatot írnak ki.

A menesztés okáról a boon.hu nem számolt be, azt viszont korábban már az Eduline is megírta, hogy az intézmény modellváltását is levezénylő kuratóriumi elnök - továbbá kancelláriaminiszter - Stumpf István június elején lemondott az intézmény kuratóriumában betöltött tisztségéről, mert  a testület az ő és a szenátus akaratával szemben Horváth Ágnest, nem pedig az általa támogatott Fiath Attilát nevezte ki a pozícióra.

Az intézmény vagyonkezelő alapítványa egyébként alig fél évvel a megalapítása után 75,5 milliárd forint összegű állami támogatást kapott. A Népszava szerint ha ezt a pénzt a tanári kar között osztják szét - lévén, hogy nagyon kicsi egyetemről van szó - az oktatókra és a nappali tagozatos hallgatókra is körülbelül kétmilliárd forint támogatás jut.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.