Megtaláltuk az idei felvételi egyik legalacsonyabb ponthatárát, amire csak kettes eredményekkel is be lehetett kerülni

130 pont - ennyit kellett elérnie annak a diáknak, aki önköltséges, levelező képzésen kezdi meg a szeptembert a Tokaj-Hegyalja Egyetem szőlész-borász mérnöki alapszakán. Nem kellett túl nagy teljesítmény az állami ösztöndíjas nappali képzéshez sem: annak, akit ide vettek fel, mindössze 180 pontot kellett elérnie.

  • Székács Linda

Az Eduline pontszámító kalkulátorába a tanulmányi eredményekhez végig ketteseket írtunk, de az érettségi eredményeket sem lőttük be túl fényesre.

  • Magyarból 36,
  • történelemből 28,
  • matekból 25,
  • az első választható érettségi tárgyból 27,
  • a másodikból pedig 30 százalékot

előlegeztünk meg annak a jelentkezőnek, aki a levelező képzést jelölte meg, aki így a kalkulátor szerint 135 pontot szerzett. Azt hozzá sem kell tennünk, hogy a többletpontokat jelölő oszlopokat (nyelvvizsga, tanulmányi verseny) üresen hagytuk, a kapott ponthatár viszont még így is magasabb, mint amire szükség volt a levelező képzésre való bekerüléshez.

A 180 pontnál már kicsit jobb a helyzet, ez a jelentkező már hármasokat is szerzett.

A 2023-as felvételi összes pontszámát ide kattintva találjátok.

Frissítés:

Az Eduline olvasói azt írják, vannak még ennél is alacsonyabb ponthatárok az idei felvételiben. Az Edutus Egyetem levelező, önköltséges gazdálkodási és menedzsment képzésére mindössze 110 pontot kellett elérni, a Wesley János Lelkészképző Főiskola állami ösztöndíjas, levelező környezettan képzésére pedig még ennél is kevesebb, mindössze 108 pont kellett.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.