Megtaláltuk az idei felvételi egyik legalacsonyabb ponthatárát, amire csak kettes eredményekkel is be lehetett kerülni

130 pont - ennyit kellett elérnie annak a diáknak, aki önköltséges, levelező képzésen kezdi meg a szeptembert a Tokaj-Hegyalja Egyetem szőlész-borász mérnöki alapszakán. Nem kellett túl nagy teljesítmény az állami ösztöndíjas nappali képzéshez sem: annak, akit ide vettek fel, mindössze 180 pontot kellett elérnie.

  • Székács Linda

Az Eduline pontszámító kalkulátorába a tanulmányi eredményekhez végig ketteseket írtunk, de az érettségi eredményeket sem lőttük be túl fényesre.

  • Magyarból 36,
  • történelemből 28,
  • matekból 25,
  • az első választható érettségi tárgyból 27,
  • a másodikból pedig 30 százalékot

előlegeztünk meg annak a jelentkezőnek, aki a levelező képzést jelölte meg, aki így a kalkulátor szerint 135 pontot szerzett. Azt hozzá sem kell tennünk, hogy a többletpontokat jelölő oszlopokat (nyelvvizsga, tanulmányi verseny) üresen hagytuk, a kapott ponthatár viszont még így is magasabb, mint amire szükség volt a levelező képzésre való bekerüléshez.

A 180 pontnál már kicsit jobb a helyzet, ez a jelentkező már hármasokat is szerzett.

A 2023-as felvételi összes pontszámát ide kattintva találjátok.

Frissítés:

Az Eduline olvasói azt írják, vannak még ennél is alacsonyabb ponthatárok az idei felvételiben. Az Edutus Egyetem levelező, önköltséges gazdálkodási és menedzsment képzésére mindössze 110 pontot kellett elérni, a Wesley János Lelkészképző Főiskola állami ösztöndíjas, levelező környezettan képzésére pedig még ennél is kevesebb, mindössze 108 pont kellett.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.