Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
"Egyetlen hallgató sem lófrálhat évekig az egyetemen végzettség nélkül"
- mondta még 2012-ben Hoffmann Rózsa akkori oktatási államtitkár, hozzátéve: aki államilag finanszírozott képzésen tanul, annak az a kötelessége, hogy ezt a legjobb képességei szerint tegye.
A nagy szigornak - úgy tűnik - vége, a felsőoktatási törvény szerda este elfogadott módosításával kikerült a jogszabályból az a passzus, amelyre hivatkozva az egyetemek és főiskolák egyoldalúan megszüntethették azoknak a hallgatóknak a jogviszonyát, akik egy tárgyból ötször tettek javító és ismétlő javító vizsgát - sikertelenül.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben sikertelen vizsgák miatt - a központi szabályozás alapján - gyakorlatilag egy hallgató sem bukhat ki az egyetemről, akkor sem, ha sokadszorra fut neki egy tárgy elvégzésének (például a legendásan nehéz analízisnek vagy akár a római jognak), de nem jár sikerrel.
Persze a hallgatói jogviszonyt továbbra is el lehet veszíteni - de már csak fegyelmi vagy anyagi okok miatt. Ilyen például az, ha valakinek fizetési hátraléka van, elfogytak az állami ösztöndíjas félévei, és fizetős formában nem szeretné folytatni a képzését, vagy ha valamilyen fegyelmi vétséget követ el. Illetve akkor is, ha nem teljesíti a hallgató az egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervében rögzített kitételeket.
| Több helyen változik a felsőoktatási törvény |
Jöhetnek a „mikrotanúsítványok”, az újabb nyelvvizsga-amnesztia, újabb főiskola kap egyetemi címet és a mostaninál nagyobb szabadságot kapnak az egyetemek és főiskolák a tanév "megszervezésében" - többek között ezeken a pontokon változik a felsőoktatási törvény. |
Már nem kell emelt szintű érettségi és nyelvvizsga sem kell
Az utóbbi hónapokban rengeteget puhított a kormány a diplomaszerzés és a felvételi feltételein is - ma már nyoma sincs azoknak a kormányzati terveknek, amelyek például középfokú nyelvvizsgához kötötték volna a felvételit.
Sőt: a felsőoktatási törvény módosításának talán legfontosabb eleme, hogy ezentúl a nyelvvizsga a diplomák kiadásának sem lesz feltétele, azok pedig, akik 2021 augusztusa óta végeztek valamelyik egyetemen vagy főiskolán, de a nyelvvizsga hiánya miatt a diplomájiukat nem vehették át, megkapják az oklevelüket.
A kormány nyári bejelentésének megfelelően 2023-tól a felvételin megszűnt az emelt szintű érettségi követelménye is. A legtöbb felsőoktatási intézmény már közzé is tette jövő évi felvételi szabályait, amelyekből kiderül, hogy néhány szakon marad ugyan az eddigi elvárás (vagyis egy vagy akár két tárgyból is emelt érettségit kérnek a jelentkezőktől), de például a legtöbb pedagógusképzésre, sőt jövőre számos gazdasági alapszakra is be lehet majd jutni emelt érettségi nélkül.
Persze nem csoda, hogy ennyit finomítottak a felsőoktatási szabályokon az utóbbi években, Magyarországnak is komoly uniós vállalást kell teljesítenie 2030-ig. Az EU-s terv ugyanis az, hogy 2030-ig a 25-34 évesek 45 százalékának legyen felsőfokú végzettsége - ám ettől nagyon távol állunk. Jelenleg tízből jó esetben három, de inkább csak két 25-34 éves magyarnak van diplomája.
