Szerdán szavaz a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról - többek között rábólinthatnak arra a passzusra is, amely törli a B2-es nyelvvizsgát az alapszakos diplomák kiadásának feltételei közül. Az egyetemek és főiskolák ugyanakkor továbbra is kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését.
Frissítés: megszavazták a jogszabály-módosítást:
„A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga” – ez a rövid mondat is bekerül majd a felsőoktatási törvénybe, ha szerdán a parlament is rábólint a jogszabály módosítására.
Eddig a törvény szigorúbb feltételeket szabott meg: a záróvizsga mellett az alapszakokon legalább egy B2-es – vagyis középfokú – komplex nyelvvizsgára volt szükség ahhoz, hogy a végzett hallgatók megkapják a diplomájukat.
Ez mit jelent? Nem fognak nyelvet oktatni az egyetemeken?
De fognak. A módosításban az áll, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak „gondoskodniuk kell” a szaknyelv oktatásáról. „A (felsőoktatási intézmény) a tanterv részeként biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgató megszerezhesse a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését. A felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést” – emelik ki.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyetemek és főiskolák akár úgy is dönthetnek, hogy bár a diploma kiadásának nem feltétele a nyelvvizsga megszerzése, a tantervnek része lesz valamilyen nyelvi mérés - vagy akár kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését is.
Mi lesz azokkal, akik már végeztek?
Túl sok exhallgatót nem érint a változás, a kormány ugyanis – a koronavírus-járványra hivatkozva – 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett, ráadásul nemcsak azok kapták meg a diplomájukat, akik ebben a két évben végeztek valamelyik egyetemen vagy főiskolán, hanem azok is, akiknek a diplomájuk valamikor korábban „ragadt benn” az egyetemen. A felsőoktatási államtitkárság szerint körülbelül 140 ezer oklevelet adtak ki.
A mostani jogszabályváltozással viszont azok is jól járnak, akik 2021. augusztus 31-e után záróvizsgáztak, de nyelvvizsga hiányában nem vehették át a diplomájukat. György László néhány hete – még felsőoktatási államtitkárként – beszélt arról a parlamentben, hogy ha elfogadják a jogszabályt, ők is megkaphatják az oklevelüket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
