Jön a nyelvvizsga-amnesztia: ma szavaznak a felsőoktatási törvény módosításáról

Szerdán szavaz a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról - többek között rábólinthatnak arra a passzusra is, amely törli a B2-es nyelvvizsgát az alapszakos diplomák kiadásának feltételei közül. Az egyetemek és főiskolák ugyanakkor továbbra is kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését.

  • Szabó Fruzsina

Frissítés: megszavazták a jogszabály-módosítást:

„A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga” – ez a rövid mondat is bekerül majd a felsőoktatási törvénybe, ha szerdán a parlament is rábólint a jogszabály módosítására.

Eddig a törvény szigorúbb feltételeket szabott meg: a záróvizsga mellett az alapszakokon legalább egy B2-es – vagyis középfokú – komplex nyelvvizsgára volt szükség ahhoz, hogy a végzett hallgatók megkapják a diplomájukat.

Ez mit jelent? Nem fognak nyelvet oktatni az egyetemeken?

De fognak. A módosításban az áll, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak „gondoskodniuk kell” a szaknyelv oktatásáról. „A (felsőoktatási intézmény) a tanterv részeként biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgató megszerezhesse a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését. A felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést” – emelik ki.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyetemek és főiskolák akár úgy is dönthetnek, hogy bár a diploma kiadásának nem feltétele a nyelvvizsga megszerzése, a tantervnek része lesz valamilyen nyelvi mérés - vagy akár kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését is.

Mi lesz azokkal, akik már végeztek?

Túl sok exhallgatót nem érint a változás, a kormány ugyanis – a koronavírus-járványra hivatkozva – 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett, ráadásul nemcsak azok kapták meg a diplomájukat, akik ebben a két évben végeztek valamelyik egyetemen vagy főiskolán, hanem azok is, akiknek a diplomájuk valamikor korábban „ragadt benn” az egyetemen. A felsőoktatási államtitkárság szerint körülbelül 140 ezer oklevelet adtak ki.

A mostani jogszabályváltozással viszont azok is jól járnak, akik 2021. augusztus 31-e után záróvizsgáztak, de nyelvvizsga hiányában nem vehették át a diplomájukat. György László néhány hete – még felsőoktatási államtitkárként – beszélt arról a parlamentben, hogy ha elfogadják a jogszabályt, ők is megkaphatják az oklevelüket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.