Hoffmann: egyetlen egyetemista sem "lófrálhat" évekig

Aki államilag finanszírozott képzésben tanul, nyilvánvaló kötelessége, hogy ezt a legjobb képességei szerint tegye -...

  • MTI
Hoffmann: találkozott már "örök egyetemistákkal"
MTI / Földi Imre

Aki államilag finanszírozott képzésben tanul, nyilvánvaló kötelessége, hogy ezt a legjobb képességei szerint tegye - mondta Hoffmann Rózsa szombaton Kőszegen, a Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvénysorozat meghívott előadójaként, főként egyetemistákból álló hallgatóság előtt.

Aki pedig diákhitellel tanul, annak az az érdeke, hogy ne tíz évig vegye fel a diákhitelt, hanem minél előbb megszerezze a diplomáját - mondta az oktatási államtitkár.

Hoffmann Rózsa - állítása szerint - találkozott már olyan egyetemistával, aki még tíz év után is egyetemen "lófrált" anélkül, hogy végzettséget szerzett volna, közben pedig tanulmányaihoz felvette az összes elérhető támogatást. Ennek a világnak akkor is véget kellett volna vetni, ha az ország sokkal jobb helyzetben lenne, és a felsőoktatásban nem kellene lyukakat betömködni - jegyezte meg. Hozzátette: a felsőoktatás finanszírozására 100 milliárd forintot fordít a kormányzat, az új felsőoktatási törvény legfontosabb célja pedig a felsőoktatás minőségének javítása.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.