Tízből négy 25-34 évesnek van diplomája - ez az európai uniós átlag, amelytől Magyarország jócskán lemarad. Az uniós terv 2030-ig a 45 százalékos arány elérése, de ettől nagyon távol áll a magyar oklevelesek száma.
Ahogy azt nemrég megírtuk, az Eurostat friss felmérése szerint az Európai Unió 25–34 éves lakosságának valamivel több mint kétötödének (41,2%) van felsőfokú iskolai végzettsége. Magyarországon ez az arány - bár régiónként eltérő és Budapesten kiemelkedően magas - 30-31 százalék körül van.
Míg a nyugati országrészben 25-30 százalék között van a diplomások aránya, addig a keleti országrészben 25 százalék alatt van: Észak-Magyarországon 19,2 százalékos, Észak-Alföldön 23,6 százalékos, Dél-Alföldön 22,9 százalékos. A diplomások aránya a fővároshoz tartozó régióban 61,1, Pest megyében 36,3 százalékos.
Hogy lesz ebből 2030-ra 45 százalék?
Az Európai Unió célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni. A friss adatok szerint 72 régió már elérte vagy túlszárnyalta ezt az uniós szakpolitikai célt, de az EU régióinak több mint kétharmadában nem érte még el a 45 százalékos célt.
Az EU-átlag a 2021-es és már 2020-as felmérések szerint is 41 százalék körül volt, vagyis a magyar adat még ettől is bőven elmarad, ahogy az OECD-átlagtól is, amely már 2019-ben 45 százalék volt.
Sovány vigasz, hogy nem mi állunk a legrosszabbul, három romániai területen alig 15-17 százalékos a diplomások aránya.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
