Még a közelében sem állunk az EU-s célnak, túl kevés a diplomás huszonéves

Tízből négy 25-34 évesnek van diplomája - ez az európai uniós átlag, amelytől Magyarország jócskán lemarad. Az uniós terv 2030-ig a 45 százalékos arány elérése, de ettől nagyon távol áll a magyar oklevelesek száma.

  • Csik Veronika

Ahogy azt nemrég megírtuk, az Eurostat friss felmérése szerint az Európai Unió 25–34 éves lakosságának valamivel több mint kétötödének (41,2%) van felsőfokú iskolai végzettsége. Magyarországon ez az arány - bár régiónként eltérő és Budapesten kiemelkedően magas - 30-31 százalék körül van.

Eurostat 2021

Míg a nyugati országrészben 25-30 százalék között van a diplomások aránya, addig a keleti országrészben 25 százalék alatt van: Észak-Magyarországon 19,2 százalékos, Észak-Alföldön 23,6 százalékos, Dél-Alföldön 22,9 százalékos. A diplomások aránya a fővároshoz tartozó régióban 61,1, Pest megyében 36,3 százalékos.

Hogy lesz ebből 2030-ra 45 százalék?

Az Európai Unió célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni. A friss adatok szerint 72 régió már elérte vagy túlszárnyalta ezt az uniós szakpolitikai célt, de az EU régióinak több mint kétharmadában nem érte még el a 45 százalékos célt.

Eurostat

Az EU-átlag a 2021-es és már 2020-as felmérések szerint is 41 százalék körül volt, vagyis a magyar adat még ettől is bőven elmarad, ahogy az OECD-átlagtól is, amely már 2019-ben 45 százalék volt.

Sovány vigasz, hogy nem mi állunk a legrosszabbul, három romániai területen alig 15-17 százalékos a diplomások aránya.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.