Megjelent az Eurostat legfrissebb felmérése arról, milyen arányban van felsőfokú végzettsége a 25-34 éveseknek - Magyarország ismét meglepő eredményeket produkált.
A felmérés szerint 2021-ben az Európai Unió 25–34 éves lakosságának valamivel több mint kétötödének (41,2%) van felsőfokú iskolai végzettsége. Ezen belül persze van 22 olyan régió EU-ban, ahol ez az arány legalább 55 százalék, ide tartozik többek között Litvánia, Franciaország, Lengyelország, Csehország és egyébként Magyarország fővárosának régiója, illetve Írország és Ciprus is.
A magyar adatokat nézve viszont ki kell emelni, hogy az ország szinte kettészakadt a teljesítmény szempontjából: míg a nyugati országrészben 25-30 százalék között van a diplomások aránya, addig a keleti országrészben 25 százalék alatt van - Észak-Magyarországon 19,2 százalékos, Észak-Alföldön 23,6 százalékos, Dél-Alföldön 22,9 százalékos. A diplomások száma egyébként a fővároshoz tartozó régióban 61,1, Pest megyében 36,3 százalékos. Narancssárga - legalacsonyabb teljesítményű - régió egyébként Kelet-Európában, Olaszország déli részén, Csehországban és Németországban van.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
