2020-ban tették kötelezővé, alig két és fél évvel később pedig már meg is szünteti a felvételizők kötelező emelt szintű érettségijét a kormány. Ez persze nem azt jelenti, hogy a népszerű szakokra be lehet majd kerülni emelt érettségi nélkül, de a hallgatóhiánnyal küzdő képzéseken valóban puhíthatnak a szabályokon.
2024-től feje tetejére áll a felvételi pontszámítási rendszere – írtuk néhány nappal ezelőtt, amikor megjelent a Magyar Közlönyben az erről szóló jogszabály. A kormány úgy döntött: két év múlva már az egyetemek és főiskolák határozhatnak arról, pontosan mire adnak pluszpontokat a jelentkezőknek, kérnek-e emelt szintű érettségit a diákoktól, és hogy a kötelező négy tárgyon kívül milyen középiskolai eredményeket vesznek figyelembe a pontszámításkor.
A változások azonban nem csak a 2024-ben felvételizőket érintik, hanem azokat is, akik jövőre jelentkeznek egyetemre, főiskolára. „A 2023 szeptemberében induló képzések felvételi eljárásában a pontszámítás a jelentkezők számára kedvezően változik meg. Alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük” – hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden szakon törlik ezt a felvételi követelményt. Az egyetemek és főiskolák dönthetik el, hogy a 2023-ban felvételizőktől kérnek-e egy (vagy több) emelt szintű érettségit, vagy eltekintenek ettől a követelménytől, és megelégednek a középszintű vizsgával. A legnépszerűbb intézményekben és szakokon alighanem maradnak az eddigi követelmények, míg a kevesebb diákot vonzó képzéseken és egyetemeken, főiskolákon lazítás várható.
A kormány gyorsan visszavonulót fújt a kötelező emelt szintű érettségi kérdésében: mindössze két éve, 2020-ban tették kötelezővé a nehezebb (de egyben több pontot is érő) érettségit, ami abban az évben a jelentkezői létszám komoly visszaesésével járt. Azóta viszont többé-kevésbé magához tért a felsőoktatás, igaz, több szakon még mindig jelentős a visszaesés.
2023-ban már nem lesz minimumponthatár
A másik fontos változás, hogy már 2023-ban eltörlik az ún. „jogszabályi minimumponthatárt” – ez volt az a limit, amely alatt sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem lehetett bekerülni. Ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon pedig 50 pont.
Ez nem volt elérhetetlen ponthatár, hármasokkal és 60 százalék körüli érettségi átlageredménnyel el lehetett érni a 280 pontot. Ennél rosszabb eredménnyel eddig egy felsőoktatási intézménybe sem lehetett beiratkozni – akkor sem, ha valaki vállalta az önköltség fizetését.
Az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben ezután is dönthetnek úgy, hogy minimumponthatárt húznak, de központi szabályhoz ezentúl nem kell igazodniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár úgy is határozhatnak, hogy középiskolai és érettségi eredményektől függetlenül bárkit felvesznek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
