2020-ban tették kötelezővé, alig két és fél évvel később pedig már meg is szünteti a felvételizők kötelező emelt szintű érettségijét a kormány. Ez persze nem azt jelenti, hogy a népszerű szakokra be lehet majd kerülni emelt érettségi nélkül, de a hallgatóhiánnyal küzdő képzéseken valóban puhíthatnak a szabályokon.
2024-től feje tetejére áll a felvételi pontszámítási rendszere – írtuk néhány nappal ezelőtt, amikor megjelent a Magyar Közlönyben az erről szóló jogszabály. A kormány úgy döntött: két év múlva már az egyetemek és főiskolák határozhatnak arról, pontosan mire adnak pluszpontokat a jelentkezőknek, kérnek-e emelt szintű érettségit a diákoktól, és hogy a kötelező négy tárgyon kívül milyen középiskolai eredményeket vesznek figyelembe a pontszámításkor.
A változások azonban nem csak a 2024-ben felvételizőket érintik, hanem azokat is, akik jövőre jelentkeznek egyetemre, főiskolára. „A 2023 szeptemberében induló képzések felvételi eljárásában a pontszámítás a jelentkezők számára kedvezően változik meg. Alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük” – hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden szakon törlik ezt a felvételi követelményt. Az egyetemek és főiskolák dönthetik el, hogy a 2023-ban felvételizőktől kérnek-e egy (vagy több) emelt szintű érettségit, vagy eltekintenek ettől a követelménytől, és megelégednek a középszintű vizsgával. A legnépszerűbb intézményekben és szakokon alighanem maradnak az eddigi követelmények, míg a kevesebb diákot vonzó képzéseken és egyetemeken, főiskolákon lazítás várható.
A kormány gyorsan visszavonulót fújt a kötelező emelt szintű érettségi kérdésében: mindössze két éve, 2020-ban tették kötelezővé a nehezebb (de egyben több pontot is érő) érettségit, ami abban az évben a jelentkezői létszám komoly visszaesésével járt. Azóta viszont többé-kevésbé magához tért a felsőoktatás, igaz, több szakon még mindig jelentős a visszaesés.
2023-ban már nem lesz minimumponthatár
A másik fontos változás, hogy már 2023-ban eltörlik az ún. „jogszabályi minimumponthatárt” – ez volt az a limit, amely alatt sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem lehetett bekerülni. Ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon pedig 50 pont.
Ez nem volt elérhetetlen ponthatár, hármasokkal és 60 százalék körüli érettségi átlageredménnyel el lehetett érni a 280 pontot. Ennél rosszabb eredménnyel eddig egy felsőoktatási intézménybe sem lehetett beiratkozni – akkor sem, ha valaki vállalta az önköltség fizetését.
Az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben ezután is dönthetnek úgy, hogy minimumponthatárt húznak, de központi szabályhoz ezentúl nem kell igazodniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár úgy is határozhatnak, hogy középiskolai és érettségi eredményektől függetlenül bárkit felvesznek.
A legtöbb családnak nagy segítség a mindennapokban, hogy a tanévvel együtt újraindul a gyerekek intézményi étkeztetése, amely bizonyos esetekben, szociális alapon ingyen vagy féláron vehető igénybe.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
A KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence lemondásra szólította fel Lannert Juditot, aki vasárnap délelőtt reagált az ellene indított kampányra.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
