Diploma nyelvvizsga nélkül: a mostani végzősöknek is jár a könnyítés?

Ahogy azt már számtalanszor megírtuk, a tavaszi veszélyhelyzetben eltörölték a nyelvvizsgát, mint diploma feltételt, és enélkül is mindenkinek kiadták az oklevelét. De vajon mire számíthatnak azok, akik a 2020/2021-es tanév első félévében államvizsgáznak?

  • Eduline

Közeledünk az őszi félév végéhez, így egyre több olvasónkban merül fel a kérdés, vajon ők is számíthatnak-e a nyelvvizsga nélküli diplomakiadásra, ami a tavaszi végzősökre vonatkozott. A felvetés jogos, hiszen a járványhelyzet továbbra sem javult, az egyetemek és főiskolák pedig november 11-től ismét távoktatásra álltak át.

A kérdéssel kapcsolatban korábban megkerestük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), akik azt válaszolták, egyelőre nincs tudomásuk újabb nyelvvizsgamentességről. Azt írták: "a helyzet lényegesen kevesebb embert érint, mint tavaly, hiszen az elmúlt fél évben az online nyelvvizsgák száma jelentősen megszaporodott. Ettől függetlenül természetesen napirenden van a kormánnyal folytatott egyeztetéseinken, de nincs még egyértelmű döntés az ügyben".

Ezt Gulyás Gergely is alátámasztotta a csütörtöki kormányinfón. Mint mondta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium eddig nem tett javaslatot a nyelvvizsgamentességre, a kormány pedig nem döntött erről.

Elviekben az a helyes, amit a 2000-res évek elejétől a magyar állam érvényesít, hogy egyetemi diplomához legalább egy középfokú nyelvvizsgára szükség van

- mondta. Bár mindenkivel szemben méltánytalan, akivel szemben korábban, illetve a jövőben elő fogják írni a kötelező nyelvvizsga feltételét, úgy gondolja, tavasszal megalapozott döntést hoztak. Az egyszeri mentességgel ugyanis az volt a cél, hogy a koronavírus-járvány súlyosan negatív gazdasági hatásait csökkentsék, és a beragadt diplomások mielőbb megjelenhessenek a munkaerőpiacon.

Lassan összeomlik a tanárképzés, mit tesz ellene a kormány?

Komoly gondban vannak a tanárképzést indító egyetemek. Illetve ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe, előbb-utóbb világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők nagy része.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.

@eduline.hu

“Fogyasszunk minél kevesebb energiát, és minél több jeget!” – a Sziget 0. napján jártunk, ahol fenntarthatóságról és az extrém hőségről is kérdeztük a fesztiválozókat. 🪭⛺️ #utcaembere #sziget2026 #eduline #foryou #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu