Ahogy azt már számtalanszor megírtuk, a tavaszi veszélyhelyzetben eltörölték a nyelvvizsgát, mint diploma feltételt, és enélkül is mindenkinek kiadták az oklevelét. De vajon mire számíthatnak azok, akik a 2020/2021-es tanév első félévében államvizsgáznak?
Közeledünk az őszi félév végéhez, így egyre több olvasónkban merül fel a kérdés, vajon ők is számíthatnak-e a nyelvvizsga nélküli diplomakiadásra, ami a tavaszi végzősökre vonatkozott. A felvetés jogos, hiszen a járványhelyzet továbbra sem javult, az egyetemek és főiskolák pedig november 11-től ismét távoktatásra álltak át.
A kérdéssel kapcsolatban korábban megkerestük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), akik azt válaszolták, egyelőre nincs tudomásuk újabb nyelvvizsgamentességről. Azt írták: "a helyzet lényegesen kevesebb embert érint, mint tavaly, hiszen az elmúlt fél évben az online nyelvvizsgák száma jelentősen megszaporodott. Ettől függetlenül természetesen napirenden van a kormánnyal folytatott egyeztetéseinken, de nincs még egyértelmű döntés az ügyben".
Ezt Gulyás Gergely is alátámasztotta a csütörtöki kormányinfón. Mint mondta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium eddig nem tett javaslatot a nyelvvizsgamentességre, a kormány pedig nem döntött erről.
Elviekben az a helyes, amit a 2000-res évek elejétől a magyar állam érvényesít, hogy egyetemi diplomához legalább egy középfokú nyelvvizsgára szükség van
- mondta. Bár mindenkivel szemben méltánytalan, akivel szemben korábban, illetve a jövőben elő fogják írni a kötelező nyelvvizsga feltételét, úgy gondolja, tavasszal megalapozott döntést hoztak. Az egyszeri mentességgel ugyanis az volt a cél, hogy a koronavírus-járvány súlyosan negatív gazdasági hatásait csökkentsék, és a beragadt diplomások mielőbb megjelenhessenek a munkaerőpiacon.
Komoly gondban vannak a tanárképzést indító egyetemek. Illetve ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe, előbb-utóbb világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők nagy része.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
