Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Komoly gondban vannak a tanárképzést indító egyetemek. Illetve ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe, előbb-utóbb világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők nagy része.
A kormány nemrég kezdeményezte Ternyák Csaba egri érseknél, hogy egyházmegyéje vegye át az egri Eszterházy Károly Egyetem fenntartását.
Az egyetem kikérte az oktatók véleményét - írja a hvg360 -, akik információik szerint hajlanak a fenntartóváltás elfogadására, legalábbis olyan garanciákat kértek támogatásuk feltételeként, amelyek nem tűnnek teljesíthetetlennek.
Az egri egyetemet – amelynek a pedagógusképzés az egyik fő profilja – fokozottan sújtja, hogy az osztatlan tanárképzés bevezetése óta egyre kevesebben jelentkeznek pedagógusnak. Több mint húsz meghirdetett alap- és osztatlan képzésből végül tíznél is kevesebbet sikerült csak elindítani, jelentkezőhiány miatt
Hogyan lesz újra népszerű a tanárképzés?
Az egyik út a pénz? A kormány már két éve is abban gondolkodott, hogy pályára állítási ösztöndíjat ad majd a végzetteknek, hátha ez is segít tanárnak megtartani őket. A köznevelési államtitkár azzal számolt, hogy 2022-től kell majd ezt a kormánynak meglépnie. De mi jöhet még szóba.
A fenntartóváltásról és a tanárképzések sorsáról szóló részletes beszámolót elolvashatjátok a hvg360-on.
Az Eszterházy Károly Egyetemen sem elképzelhetetlen a fenntartóváltás
Az egri egyetem rektora szerint elképzelhető, hogy a Corvinus-hoz és a SZFE-hez hasonló modellváltásáson esik majd át az intézmény.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.