Ahogy azt már számtalanszor megírtuk, a tavaszi veszélyhelyzetben eltörölték a nyelvvizsgát, mint diploma feltételt, és enélkül is mindenkinek kiadták az oklevelét. De vajon mire számíthatnak azok, akik a 2020/2021-es tanév első félévében államvizsgáznak?
Közeledünk az őszi félév végéhez, így egyre több olvasónkban merül fel a kérdés, vajon ők is számíthatnak-e a nyelvvizsga nélküli diplomakiadásra, ami a tavaszi végzősökre vonatkozott. A felvetés jogos, hiszen a járványhelyzet továbbra sem javult, az egyetemek és főiskolák pedig november 11-től ismét távoktatásra álltak át.
A kérdéssel kapcsolatban korábban megkerestük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), akik azt válaszolták, egyelőre nincs tudomásuk újabb nyelvvizsgamentességről. Azt írták: "a helyzet lényegesen kevesebb embert érint, mint tavaly, hiszen az elmúlt fél évben az online nyelvvizsgák száma jelentősen megszaporodott. Ettől függetlenül természetesen napirenden van a kormánnyal folytatott egyeztetéseinken, de nincs még egyértelmű döntés az ügyben".
Ezt Gulyás Gergely is alátámasztotta a csütörtöki kormányinfón. Mint mondta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium eddig nem tett javaslatot a nyelvvizsgamentességre, a kormány pedig nem döntött erről.
Elviekben az a helyes, amit a 2000-res évek elejétől a magyar állam érvényesít, hogy egyetemi diplomához legalább egy középfokú nyelvvizsgára szükség van
- mondta. Bár mindenkivel szemben méltánytalan, akivel szemben korábban, illetve a jövőben elő fogják írni a kötelező nyelvvizsga feltételét, úgy gondolja, tavasszal megalapozott döntést hoztak. Az egyszeri mentességgel ugyanis az volt a cél, hogy a koronavírus-járvány súlyosan negatív gazdasági hatásait csökkentsék, és a beragadt diplomások mielőbb megjelenhessenek a munkaerőpiacon.
Lassan összeomlik a tanárképzés, mit tesz ellene a kormány?
Komoly gondban vannak a tanárképzést indító egyetemek. Illetve ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe, előbb-utóbb világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők nagy része.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
