Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Ahogy azt már számtalanszor megírtuk, a tavaszi veszélyhelyzetben eltörölték a nyelvvizsgát, mint diploma feltételt, és enélkül is mindenkinek kiadták az oklevelét. De vajon mire számíthatnak azok, akik a 2020/2021-es tanév első félévében államvizsgáznak?
Közeledünk az őszi félév végéhez, így egyre több olvasónkban merül fel a kérdés, vajon ők is számíthatnak-e a nyelvvizsga nélküli diplomakiadásra, ami a tavaszi végzősökre vonatkozott. A felvetés jogos, hiszen a járványhelyzet továbbra sem javult, az egyetemek és főiskolák pedig november 11-től ismét távoktatásra álltak át.
A kérdéssel kapcsolatban korábban megkerestük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), akik azt válaszolták, egyelőre nincs tudomásuk újabb nyelvvizsgamentességről. Azt írták: "a helyzet lényegesen kevesebb embert érint, mint tavaly, hiszen az elmúlt fél évben az online nyelvvizsgák száma jelentősen megszaporodott. Ettől függetlenül természetesen napirenden van a kormánnyal folytatott egyeztetéseinken, de nincs még egyértelmű döntés az ügyben".
Ezt Gulyás Gergely is alátámasztotta a csütörtöki kormányinfón. Mint mondta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium eddig nem tett javaslatot a nyelvvizsgamentességre, a kormány pedig nem döntött erről.
Elviekben az a helyes, amit a 2000-res évek elejétől a magyar állam érvényesít, hogy egyetemi diplomához legalább egy középfokú nyelvvizsgára szükség van
- mondta. Bár mindenkivel szemben méltánytalan, akivel szemben korábban, illetve a jövőben elő fogják írni a kötelező nyelvvizsga feltételét, úgy gondolja, tavasszal megalapozott döntést hoztak. Az egyszeri mentességgel ugyanis az volt a cél, hogy a koronavírus-járvány súlyosan negatív gazdasági hatásait csökkentsék, és a beragadt diplomások mielőbb megjelenhessenek a munkaerőpiacon.
Lassan összeomlik a tanárképzés, mit tesz ellene a kormány?
Komoly gondban vannak a tanárképzést indító egyetemek. Illetve ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe, előbb-utóbb világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők nagy része.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.